Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Zsilinszky Mihálytól: Visszapillantás a hazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira
Visszapillantás a liazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira. 213 jegyeznünk, hogy a zsinat helyére nézve nagy eltérések vannak az egyházi historikusok között. Ennek eldöntésébe itt nem kívánunk bocsátkozni. 1) Itt elég legyen csak annyit megjegyeznünk, hogy Petrovics Péter, a hatalmas főúr, köztudomás szerint, híven ragaszkodott ugyan Luther nézeteihez: de azért jó viszonyban élt a kálvinista testvérekkel is. Némelyek azon körülményből, hogy jó barátságban ólt kálmáncsehi Sántha Mártonnal, őt is Kálvin hívének tartották. Ez azonban csak azt jelenti, hogy akkor még a világi kálvinisták és a lutheránusok jó viszonyban eltek egymással. Ezen a zsinaton az egyház szervezésének nagy kérdése is felmerült. Szabályokat hoztak a lelkipásztorok tisztéről, azoknak teendőiről, erkölcsi életéről és ruházatáról. A püspökök egyházlátogatására nagy súlyt helyeztek. Tizenkilencz pontba foglalták össze a püspöki egyházlátogatásnak kötelességeit. Nagy kár, hogy az erről szóló kézirat elveszett. Némelyek szerint elődeink ezen a zsinaton külömböztek össze a kálvinistákkal. Az ugyanezen évben tartott nagyszebeni zsinaton a lutheránusok már sacramentáriusoknak nevezték a kálvinistákat. 1552-ben is tartottak az evangélikusok zsinatot Beregszászon, ahol szintén Petrovics volt a főpatronus és elnök. Már itt a kálvinisták külön is tanácskoztak a teendők felettIsmételték az úrvacsoráról való hitvallásukat, kárhoztatták a fülbegyónást; gondoskodtak a lelkészek ellenőrzéséről. Kilencz pontban foglalták össze az úrvacsora kiszolgáltatása körüli eljárást. Határoztak az oltári képekről ós arról, hogy szükséges-e, hogy superintendenseik ós a felügyeletnél segédeik (esperesek) legyenek ? Amíg a protestánsok ezekről a belső rendezésekről vitatkoztak. az alatt Oláh Miklós esztergomi érsek nagyobb dolgok felett törte a fejét. Mindenek előtt tájékoztatni kívánta magát arra nézve, hogy az δ papjai minő helyzetben vannak szellemi és anyagi kincsek dolgában. Ε czólból a király engedelmével királyi biztosok általjáratta be a felvidéket, hogy azok a népet „az új vallás" megvetésére ós a Szűz Mária és minden szentek tiszteletére vezessék. A kassai ev. lelkész és a vele tartó evang. polgárok ellen elfogatási parancsot adott ki azon indokolással, hogy „hamis tudományt" hirdetnek. Ennek következtében a felvidéki városok evangélikus lakói több helyen gyűléseket tartottak, melyeken tiltakoztak ') V. ö. Kiss Áronnak jeles művének vonatkozó részét „A XVI. században tartott m-ref. zsinatok végzéseiről" 16 és köv. lapjait.
