Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Zsilinszky Mihálytól: Visszapillantás a hazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira
Visszapillantás a hazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira. 211 mellett indítottak harczot, Luthernek követői ellen. Különösen az oltári képek és oltárok ellen. Meghasonlottak a szentségeknek mikénti kiszolgáltatása felett. Bámulatosan szenvedélyes viták folytak például Krisztusnak emberi ós isteni természetéről; a Szentháromság titkáról, és az Úrvacsoránál az Úr testének ós vérének a kenyérben és borban való jelenlétéről. Hasonlóképpen sokat vitatkoztak a halál utáni életről, az üdvösség elnyerésének feltételeiről és más hasonló theologiai kérdésekről. Mindezt a lelki szabadság czíme alatt cselekedték. És ez alatt az egyház külső testületi fenállásának, gyarapodásának és virágzásának anyagi eszközeiről és feltételeiről majdnem teljesen megfeledkeztek! A medgyesi zsinattal majdnem egy időben szervezkedtek a Szathmár vármegye területén lakó evangélikus hívek is Erdődön ') ahol Drágfi Gáspár Kraszna és Középszólnok vármegyék főispánjának meghívására jöttek össze a közelfekvő evangélikus egyházak papjai és világi vezetői. Részt vett e zsinaton 29 lelkész és több birtokos nemes ember. Ezek Kopácsi István ottani lelkész elnöklete alatt 12 czikkben foglalták össze^ határozataikat. Már itt vélemónykülömbség merült fel az Urvacsorának kiszolgáltatása körül, mivel a Luther ós Kálvin nézetéhez ragaszkodó lelkészek ezen a zsinaton együtt voltak jelen. De ezek között akkor még nem került törésre a dolog, ámbár egyes papok között erre nézve eltérő nézetek is nyilvánultak. Itt vetették fel azt a mystikus kérdést is, hogy az Úrvacsorában valósággal benne foglaltatik-e a Krisztus teste és vére? A zsinat 4. czikke ezt igenlőleg fejezte ki. Nagy jelentő séggel bírt e tekintetben az utolsó 12-dik czikk, mely szórólszóra így hangzik : „a többi hitágazatokban egyet értünk az igaz egyházzal, amint az nyilván látható azon hitvallásban, amely Agostában V. Károly . . . császárnak 1530-dik évben beadatott." Képzeljük el, mennyire más fejlődése lett volna az egész hazai protestantismusnak, ha őseink híven ragaszkodtak volna az erdődi zsinatnak ezen 12-dik czikkéhez; éppen ezen időben, amikor a katli. egyház feje a római pápa és a császár Tridentbe hívták össze a kath. zsinatot ugyanazon czólból, hogy a szükségessé vált reformok által az ellentétek kiegyenlítessenek; fájdalom, az ellenkező történt ós ezzel a kath. és protestánsok közötti szakadás véglegessé lett! ') Thury Etele a Prot. Szemle 1910-dik évi folyamában 26(5. lapján azt a megjegyzést teszi, hogy Drágfi Gáspár 1543-ban halt meg, tehát nem lehetett az 1545 diki zsinatnak elnöke. Minthogy azonban ezt nem okmány alapján, csak összevetés alapján következteti, és mivel ez a zsinat lényegén nem változtat semmit, tehát itt csak egyszerű megjegyzésnek vehetjük. 14*
