Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Daxer Györgytől: A római levél első szakasza 1,18—3,20
202 Dr. Daxer György. idézetekkel is. Evvel itt most más alakban fejezi ki az apostol, mint az 1. és 2. fejezetben, hogy kiket sújt az Isten haragja t. i. míg az 1. és a 2. fejezet szerint az istentelen és igazságtalan embereket zsidókra és pogányokra való tekintet nélkül, addig a 3. fejezet szerint az összes bűnös embereket. S mert ezekhez tartoznak a keresztyének is, ők sem kerülik el minden tekintetben az Isten ítéletének haragját, nevezetesen akkor nem, ha azt csak azon esetben remélhetnék, ha nem volnának bűnösök. De ugyanazok a keresztyének, akik Pállal együtt bűnös voltuk miatt nem mondhatják magukról, hogy az Isten ítéletében a bíró haragját elfogják kerülni (9. v.), azt is tudják ( οϊδαμεν δέ 19. v.), hogy a törvény tartalmát ( όσα λέγει) a zsidóknak azért hirdették a zsinagógában való felolvasás útján (λαλί/), hogy az egész világ Isten előtt mentség nélkül legyen (19. v.). S ezt ők tudják, mert (διότι) törvény cselekedeteiből egy ember sem fog megigazulni, amit az a tapasztalatuk magyaráz ( γόρ). hogy törvény s így a mózesi törvény által (nem a bűn legyőzése, hanem csak) bűnmegismerés van (20. v.). Pál ós akik vele a törvény útján keresték a megigazulást, tudják, mint σίίρέ'-ból álló emberek tapasztalták, hogy a törvény útján a bűnt legyőzni nem lehet, csak alaposan megismerni. Azért nem lehet a törvény cselekedetei révén megigazulni. S mivel ez így van, azért érthető, hogy a törvény hirdetésének a zsidók közt az a célja, hogy minden száj bedugassék s hogy az egész világ mentség nélkül legyen. Mert Pálnak és zsidókeresztyén társainak ezen tapasztalata után a pogány az ítéletben nem hozhatja fel mentségére, hogy nem ismerte a törvényt, különben teljesítette volna Isten akaratát. Az a tapasztalat ugyanis ennek lehetetlenségéről tesz bizonyságot, úgyhogy az a mentség elveszti alapját. Az apostol tehát a 19. versben „a törvény" (ο νόμος) alatt nem érti az egész ó szövetséget s nem állítja, hogy az, s így nevezetesen az előző (10—18.) versek idézetei a zsidóknak szólnak, csakhogy bűnösségüket rájuk bizonyítsa (Weiss i. m. 153. Masznyik i. m. 104. 1.); „a törvény" (<5 νόμος) itt a mózesi törvény. S ennek cselekedetei révén sem lehet Isten haragját elkerülni. Ellenkezőleg az ő hirdetésének célja is, hogy senkinek se legyen Isten ítéletében mentsége. S mert a keresztyén ember ezt tudja, azért sem mondhatja magáról, hogy ő Isten ítélete dolgában jobban fog járni, mint a többi bűnös emberek. Ha a törvény cselekedetei alapján akarná a végső ítéletben való felmentését remélni, épúgy csalódnék, mint az esetben, ha ezt bűnnélküliségétől várná. Szóval Pál apostol eddigi fejtegetései szerint isten
