Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

Jalcab apostol theologiája és ethikája. 173 mammon szolgálatára áldozhatnók oda, hanem éljünk és cselekedjünk az Isten akarata szerint. Ámde nyilvánvaló, hogy az említett üzérkedő alakok éppen ellenkezőleg cselekesznek; ők tudniillik földi szerencséjükben felfuvalkodnak és ezzel az Isten világkormányzói bölcseségót fitymálják, a várt haszonnak már az elősejtelme is megrontja a gondolkozásukat és ha sikerül ezt vagy azt a jutalékot, osztalékot, konczot megkaparítaniok, önerejükkel, ügyeskedő élelmességükkel kérkednek, másokat lesajnálnak és ezzel embertársaik ellen is vétkeznek. Minden ilyen hányjaveti hetykélkedós, elbizakodottság erkölcsileg megvetendő, rossz és keresztyénellenes cselekedet. Őrizkedjék tehát kiki a telhetetlenség és kapzsiság sátáni műveleteitől, ismerje el Istennek feltétlen, kizárólagos gondviselői hatalmát s megismervén az igazság beszédéből, hogy mi a jó: cselekedje azt, mert külömben bűnre bűnt halmoz és minden későbbi bűne gonoszabb lesz az előző bűnénél. Nem annyira a bűnök, mint inkább a vétkek, hibák ós keresztyénieden cselekedetek közé tartozik a személyválogatás, προαωηολημψία (2

1 kk), ami a köznapi élet külömböző vonatkozásaiban külömböző alakban és irányban tapasztalható. Aki a mások megítélésében, értékelésében, vagy bármely eljárásában a tárgyilagosságot, igazságot, méltányosságot mellőzve, részrehajlást, elfogultságot tanúsít és az egyéni, emberi külszín, rokonszenv vagy érdek szerint nyilatkozik, vélekedik vagy cselekszik és ezzel a keresztyén ember becsét, méltóságát ós érdemes voltát ferde világításban és álnok szándékkal lefokozza, kisebbíti : az olyan ember nem méltó arra, hogy vezetői tisztet ruházzon rá a közbizalom. A pártérdek ós önző, szeszélyes indulatok által űzött ember kárára van a társadalomnak és a személyválogatás átkos következményei rendszerint elmaradhatatlanok. Még veszedelmesebb az ilyen nemű megkülömböztetés a vallási, egyházi, gyülekezeti életben; Jakabnak különösen ez a jelenség okozott gondot és szomorúságot. Az ő gyülekezetében, mint másutt is, szintén voltak a nagyobb számú szegényeken kívül jómódú, vagyonos, sőt gazdag emberek, akik hébe-korba elmenegettek az istenitiszteletre, természetesen díszes ruhákba öltözve, aranygyűrűket és ékszereket viselve, különösen a női nemből valók. így van ma is. Ha már most az ilyen fényes öltözékű férfi vagy nő, csupán a feltűnő megjelenésével mintegy kiköveteli azt, hogy az elől levő helyre ültessék, avagy ha nem tart is igényt erre a megkülömböztető kitüntetésre, de magok a gyülekézeti tagok mintegy indíttatva érzik magukat arra, hogy néki, mint gazdagnak, a kényelmes ülőhelyet jelöljék ki és ezzel ellentétben az egyszerű ruházatú szegény hívőnek azt mondják: Te pedig állj amott,