Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

Jalcab apostol theologiája és ethikája. 171 hazudik, tökéletlenkedik, vagy akinek igene és neme kételkedést, gyanút támaszt, az bírói elbánás alá esik és ezzel bizodalmatlanságot ébreszt maga iránt. Az ilyen ember szavának nem lehet hitelt adni és aki csak egy ízben is hitelvesztettnek bizonyul, az, még ha később igazat mondana is, vagy érdekhajhászónak, vagy megbízhatatlannak a színében tűnik fel. A hazugság a kölcsönös elidegenedésnek, az egymással való érintkezés megzavarásának forrása, amelyet •éppen ebből az okból eloszlatni és kiirtani keresztyéni kötelesség. Bármely erkölcstelen gondolat, érzület vagy cselekedet fogalmát jelzi Jakab a ρινιαρία szóval, kapcsolatban a κακία-νal (l 2

I). Aki nevezetesen gyönyörködik a szentség és igazság merő ellentétében, azaz a bűnben és gazságban, aki a szív töredelmessóge és a megtérés helyett sátáni űzelmekkel foglalatoskodik, aki az új ember megelevenedésénél kedvesebbnek tartja az ó embernek való szolgálatot: az ρυηαρής, telve minden testi ós lelki tisztátalansággal. Ρι/ιαρία eszerint nemcsak a testi, érzéki kicsapongás, a mértókletlenség, a kapzsiság és az ezen bűnök forrásaiúl tekinthető gonosz lelkület, hanem mindez együttvéve, mint egymással rokon és kapcsolatos bűnnyilvánúlás. Vele együtt jár a κακία, a gonoszság, ami átalában a rossz indulatnak látható és tapasztalható folyománya. Ez utóbbival szintén többféle alakban és gyakorta találkozunk. Jakab is a gonoszságnak sokaságáról, áradatáról, túlságos mérvéről, περίσσεια κακίας, beszél; úgy rajzolja elibénk ezt az erkölcsi betegséget, mint valami tajtékzó tengert, vagy medréből kiáradó folyót, amely pusztító rohanásakor sok szennyet, hullát, bűzös anyagot vet felszínre, ami megfertőzteti a légkört és romlást okoz. Viszont a szív mélyén ott nyüzsögnek a bűn petéi, melyekből megannyi undokságok keletkeznek. Mindezeket ki kell irtani, el kell dobni a keresztyén embernek; vagy. egy másik hasonlat szerint mint elavúlt, értéktelen ruhadarabokat le kell vetkezni ós meg kell semmisíteni, hogy mind magunkat, mind másokat mentesítsünk a ragálytól. Az egyedüli óvszer és biztos menedék Krisztus intése szerint a megtérés ós a hit. A tisztátalan vágyak kielégítéséhez és a rosszaság végrehajtásához eszközökre van szüksége a bűnösnek. Ez a nemtelen gondolat űzi kergeti a pénzszerzésre. Vállalatokba elegyedik, éjjel-nappal azon töpreng, hogyan szaporíthatná a vagyonát; önzésében annyira vakmerő lesz, hogy nem válogat az alkalmakban és körülményekben, ha azok kizsákmányolásával előmozdíthatja czólját. Eképpen foglyúl ejti a haszonvágy és ettől vonszoltatva elfordul az Istentől, majd ellenségévé lesz az Istennek és hozzászegődik a sátánhoz és úgy lép föl, mint ennek barátja, sőt zsoldosa. Ilyen