Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

Jalcab apostol theologiája és ethikája. 169 más esküvéssel ; azonban legyen a ti igenetek igen és a nem nem, hogy kárhoztatás alá ne jussatok" (5

1

2). Ε tétel tárgyalásánál éppenúgy, mint iüfáí5

3

3S

7 értelmezésénél, előbb is azt a kérdést kell tisztázni, ha vájjon az írás szerint végképpen el van-e tiltva bárminemű eskü, avagy csupán az Isten nevének hamis esküvéssel, szükségtelen esküdözéssel való káromlása és tiszteletlenül emlegetése az a rettenetes bűn. amely ellen az Isten haragja felgerjed és amelyet éppen ebből az okból kerülni kell. Az exegeták közül Oecumenius nyomán Gebser

1), Hottinger'*), de Wette

3), Neander

4), Falmer

5), Beyschlag

t

í) és mások úgy vélekednek, hogy Jakab az eskü bármely formáját kereken megtiltja, mert egész határozottsággal ós egyetemleges érvénnyel mondja: Ne esküdjetek! Ο ugyanis az említett tudósok nézete szerint a Jézus hegyi beszédének ide vonatkozó tanítását tolmácsolván ; nem engedhetett volna meg olyan ruganyos eljárást, mely szerint a polgári és köznapi élet egyes alkalmaira nézve megengedhető, viszont némely esetekben tilos volna az eskü. Hivatkozni szoktak a Krisztus előtti második század folyamán Syriában, Palaestinában. Egiptomban külön szövetkezetté tömörfiit essenusokra. akiknek Samáriában lakott utódait Epiphanius, Haereses czímű munkája tizedik könyvében ΈσσψοΙ, a Nabathäa, Ituräa, Moabitis és Areilitis tartománybelieket a tizenkilenczedik könyvében Όσσψοί néven említi, akikről is az a hagyományos feljegyzés maradt fenn, hogy miként a mi magyar nazarénus atyánkfiai teszik, mindennemű esküformát elvetettek, sőt Heródes annak idején, öröklött elveikre való tekintetből még a hódolati esküt is elengedte nékik

7). Jakab szintén ennek a példának hatása alatt állott volna és ez indokolná álláspontját. Ezzel a felfogással ellentétben Kálvin

8) nyomán a többség, nevezetesen Hornejus

9), Pott

l

u), Storr

1

1), Schneckenburger

1'*'), Kern

1*), Wiesinger

1

4), Bouman

1

5), Lange

1

6), ') Der Brief des Jacobus mit genauer Berücksichtigung der alten Ausleger. Berlin, 1828. 2) Epistolae Jacobi et Petri. I. Lipsiae, 1815. s) Exeget. Handbuch Ζ. N, Test. III. 1: Briefe d. Petrus, Judas und Jakobus. Leipzig, 1847. 4) Praktische Auslegung. 1850. 5) Die Moral des Jacobusbriefes, Jahrbücher für Deutsche Theologie. Gotha, 18t)5. 9) Kritisch exeget. Handbuch über den Brief d. Jacobus. Göttingen, 1882. 7) Josephus, Antiqq. 16, 10, -1 ; bell. jud. 2, 8, 2. *) In Epistolas N. Test, catholicas comment. Hai. 1832. ") In epist. Jacobi expositio litteralis. Brunsvici, 1654. ,

0) Epp. cath. gr. perpet. annot. ill. II Vol. 1786 - 1810. ") In epist. Jacobi dissert. exeget. Opusc. Vol II. 1784. ''') Annotatio ad epistolam Jacobi perpetua. Stuttgart, 1832. ,

fj Der Brief Jac. untersucht und erklärt. Tübingen, 1838. ") Olshausen Kommentár-gyűjteményében. Königsberg. 1854. ,

5) Comm. perpet. in Jacobi epistolam. Utrecht, 1866. ") Bibelwerk. Des N. Testaments XIII. Theil. Bielefeld, 1866.