Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez (1805-1886.)
136 Dr. Szelényi Ödön. rendet megszegő zabolátlanságra." (Augusztus császárról van szó). Külsőleg a „Systema" 32 (folio) oldalra terjed, nyomtatásának helye és ideje nincsen feltűntetve. Egy proemium. két sectióból (az elsőben hat caput és közbe egy appendix van a másodikban két caput) és összesen 37 fejezetből (§) áll. A nyomtatott szöveghez elűl-hátul pótlásokat csatoltak az egyes példányokon. így pl. a pozsonyi lyceum példányán a nyomtatott szöveget igen fontos előszó előzi meg „ Monitum Auctoris." (Ez irott „figyelmeztetés" a Systemának többi előttem volt példányán így pl. az Egyet, levéltár és a dunáninneni egyházkerület pozsonyi levéltárának a példányain nincsen meg). A szöveg végéhez pedig oda van illesztve egy szintén felette fontos fejezet: ReHexiones circa promovendam Linguam Hungaricam inter Evangelicos aug. conf. minden valószínűség szerint (lásd a Systema 25. §-át) Prónay Sándor báró véleménye, mely úgy látszik több példányhoz hozzá volt írva (V. ö. Neue Annalen 278), de a többi előttem ismert példányokról hiányzik. Úgy látszik, hogy Kármán Mór előtt, aki Schedius tantervét röviden méltatja 1) szintén ilyen teljes példány volt, de — sajnálatomra — nem tudhattam meg tőle, hogy melyik példányt használta Az előszóban Schedius megemlíti, hogy ő e tanrendszer megszerkesztésében az e téren járatos férfiak ama tanácsát követte, hogy az ilyetén „Normá"-nok nem szabad a legapróbb részletekre kiterjednie, mert ezzel az arravaló tanítókat megköti, az alkalmatlanokon pedig nem segít, sőt a tanítóknak a nevelés művészetében való folytonos haladását ós minden törekvését a nyilvános tanítás javítására vonatkozólag megakadályozza. Ez bizonyára igen érdekes megnyilvánulása a prot. autonómiának a paedagógia terén, mely az oktatásban és nevelésben is az egyénnek lehetőleg szabad kezet akar engedni. Kármán 2) ezt a felfogást hibáztatja, de kétségkívül van benne jó adag igazság is. Miért talál ép napjainkban a személyiség paedagogiája annyi hívőre, azért mert jogosult, többé-kevésbbó öntudatos oppositio az egyre terjedő uniformisálás ellen. Az ev. iskolákban túlságba vitték az ily értelemben vett „individualisálást", ma pedig az ellenkező véglet fenyeget. Schedius szerint a nyilvános tanügy azon lényeges részei, melyeknek mindenütt azonosoknak kell lenniök és egyenlő módon betartatniok, a következők: Az iskolák felosztása a maguk fajaira ós osztályaira, ezeknek kölcsönös kapcsolata, miáltal a tanulóknak fokozatos előhaladása a ') Kármán: A nemzeti nevelés eszméjének kialakulása 1848-ig Bud. Szemle 1911, 147. kötet 63. lap. ') Kármán Mór: A nemzeti nevelés eszméjének kialakulása 1848-ig. Bud. Szemle 1911, 147 kötet, 63.
