Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Szelényi Ödöntől: A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez (1805-1886.)

A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez. 135 is van. Létezik ugyanis több példányban egy nyomtatvány: „Systema rei scholasticae evangelicorum aug. conf. in Hungaria* mely pl. az egyetemes és más egyházi levéltárakban megvan. Ezt tekintették eddig és tekintik most is azonosnak az ú. n. Schedius-Lovich-féle tantervvel. Csakhogy a „Systema" czímű nyomtatvány név nélkül jelent meg. A pozsonyi ev. lyceuin példányán rajta van az „1806"' évszám, de tintával hozzáírva, a többi példányon azonban nincs rajta. A „Magyar Nemzeti Muzeum"-ban pedig e nyomtatvány megjelenésének nincs semmiféle nyoma. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Schedius-féle egyetemes tanterv kinyomatását csak az 1810. augusztus 21-én tartott egyet, gyűlés mondotta ki; a határozatot azonban nem hajtották végre, mert a következő 1811, 1812 és 1813. évi jegyzőkönyvek hallgatnak erről és csak azt sürgetik, hogy e tanterv végre bevezettessék. De akkor mely időpontba tegyük a nyomtatott „Systema" megjelenését, azaz az eredeti, vagy az átdolgozott tantervet kell-e benne látnunk? Az én véleményem addig is, (amíg a nehezen hozzáférhető egyet, levéltárban folytatandó újabb kutatás alapján végleg eldönthetem Schedius és Lovich munkálatának a viszonyát) az, hogy a nyomtatásban megjelent Systemá-nak Schedius Lajos a szerzője, aki azt a saját „Opinió"-ja és Lovich „ldea"-ja, továbbá báró Prónay és mások megjegyzéseinek figyelembe vételével 1806-ra elkészítette. Hogy erről, mint nyomtatványról hallgatnak a mi forrásaink, azt úgy magyarázom, hogy kézirat gyanánt nyomtatták ki, tehát nem készült a könyvpiacz számára, csak a testvérintézeteknek és egyházi hatóságoknak küldhették meg. Így történhetett, hogy a „Neue Annalen der Literatur des öst. Kaisertums" cz. folyóirat 1807. évi deczemberi füzetében (277. s. k.) egy valaki mégis ismertette. Ε Systemá-t a kerületi vélemények alapján Schedius újra átdolgozta, de ép ez a módosított és sok iskolába bevezetett egyet, tanterv — úgy látszik — sohasem jelent meg nyomtatásban. így tehát a Systema első alakja az, melyre támaszkodnunk kell, ez az alapja a későbbi tantervi változásoknak, a melyek közül itt csak a főbbeket ismertetjük. A „Systema" forrásainak (az „Opinio" ós „Ideá"-nak) egymáshoz, valamint azoknak és a „Systemá"-nak a második „Ratio Educationis" (1806)-hoz való viszonyát más alkalommal szándékozom megvilágítani. Lássuk tehát közelebbről a Systema rei scholasticae Evangelicorum aug. conf. in Hungaria cz. munkálatot. Már a jeligéje is jellemző : Etordinem rectum evaganti frena licentiae — Injecit: emovitque culpas, — Et veteres revocavit art.es" (Hör. Carm. IV., 15.), azaz „féket vetett a törvényes