Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Szlávik Mátyástól:· Keresztyén élet- és világfelfogásunk

Keresztyén élet- és világfelfogásunk. 131 sőt neki erkölcsi cselekvésünk és akaratunk egész világát. A miért is az erkölcsi élettel s annak normáival megvan adva a vallásosság, a mint másrészt az Istenhez való vallásos viszonyunkban gyökerezik a valódi erkölcsiség. Ez más szóval annyit jelent, hogy a keresztyénség a legtökéletesebb morális vallás és vallásos morál, a melyben a morál a vallásos lélek munkamezeje, tehát hit és szeretet, theonómia és autonómia egyaránt. Az istentudat és az erkölcsi tudat, vagyis a hit és a lelkiismeret életideálja a Jézus Krisztus. A művelődéstörténet is azt bizonyítja, hogy a keresztyén vallás mindenkor teremtett új erkölcsi eszméket, társadalmat ós életet, a mint viszont a vallási ernyedést mindig erkölcsi lazulás, a vallástalanságot mindenütt erkölcstelenség követte. Az erkölcsiségnek és a vallásosságnak ez az egysége az első helyet biztosítja a keresztyénségnek a vallások történeti rangsorozatában. S ez épen a theismus bölcseleti életés világfelfogásának sajátos lényege és jelentősége. Maga Jézus is a vallás és az erkölcsiség szoros összetartozásának szóval és tettel az apostola. Az ő élete a vallásosnak és erkölcsinek fenséges életideálja. Igazolja ezt a hegyi beszéd is, mint a keresztyénség vallásos erkölcsi oldalának legremekebb összefoglaló compendiuma. Az isten törvénye a mi legfőbb észszerű törvényünk, s a legfőbb tekintélyünk nem is az autonómikus ész, hanem az Istennek kijelentett akarata. Minden más erkölcsiség, még ha az a leghumánusabb is — mely nem az Isten törvényében gyökerezik, Martensen találó szava szerint prometheusinak mondható, a melynél hiányzik az isteni életerő alapja és forrása. Az u. n. autonóm erkölcsiségnek vagy angol-amerikai független morálnak nincs helye a keresztyénségben. A mint azonban a protestantismusnak, mint vallási elvnek nincs szüksége Róma kapuinak folytonos döngetésére így a ker. élet- és világfelfogásnak igazsága és meggyőző ereje sem szorúl más ellentétes felfogások lebecsülésére vagy teljes mellőzésére. Egyszerű fenségessége s meggyőző heroismusa most és mindenkoron meggyőzi a világot. Egygyel azonban nem fér meg sohasem és ez az önzés és a képmutatás, mely — mint legújabban Preuss kimutatta — jellemző sajátsága a kalmárszellemű angol vallásosságnak és erkölcsiségnek. l)r. Szlávik Mátyás. 9*