Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez (1805-1886.)
A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez. (1805-1886.) A Mária Theréziától kiadott „Ratio Educationis" (1777.) a protestáns tanügyet sem hagyta érintetlenül. A protestánsok vonakodtak ugyan az új tanulmányi rendszert elfogadni, mert önkormányzati jogukba nyúlt, de meg azért is, mert törvénytelen volt. Másfelől azonban élénken érezték, hogy létkérdés számukra, tudnak-e lépést tartani az állami iskolákkal és tudnak-e érvényt szerezni azoknak a reformáramlatoknak, melyek a fennálló iskolarendszer átalakítását követelték? A „Ratio" hatása alatt tehát azon voltak, hogy iskoláikat megfelelő módon szabályozzák és legalább külsőleg az új állami normához közelítsék, hogy ezzel a kormánykörök rosszakaratú beavatkozása ellen meg legyenek védve. Ennyiben tehát igaza van Szilágyi Istvánnak'), hogy a prot. egyházak nem önmaguktól gondoltak iskoláik javítására, hanem megvárták mintegy az impulsust, hogy az kívülről jöjjön; hogy idegen hatás tólja fel az elveket, amelyre s amelyek szerint meginduljon. Azonban a jelzett külső impulsus teljesen mégsem magyarázza meg azokat a XVIII. század 80-as éveitől kezdve szinte megszakítás nélkül jelentkező reformtörekvéseket, melyek a prot iskolák korszerű átalakítását czélozták. A protestánsokban ugyanis úgyszólván egy perczig sem szünetelt az a vágy, hogy iskoláikat kellő színvonalon tartsák, belsőleg és külsőleg fejlesszék, csak anyagi szegénységök és a „vis major" hátráltatta őket sokszor törekvéseikben. Az elnyomás korában (1671—1781.) szó sem lehetett igazi reformról, de mihelyt a rendszer merevsége engedett, nyomban nagy erővel jelentkezik a komoly és gyökeres iskolajavítás ösztöne. A külső impulsus. a norma pedig legfeljebb az irányt jelölte meg, melyben a reformnak meg kellett indulnia. Ez az irány pedig az egységesítés, az egyformásítás volt. Századokon át az volt a protestáns iskola büszke jel') Szilágyi J.: A gymriasiumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásuaknál. Sárospatak 1861. 3. lap.
