Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Szlávik Mátyástól:· Keresztyén élet- és világfelfogásunk
Keresztyén élet- és világfelfogásunk. 129 alapját az egészséges világpolgárság, helyesebben: istenemberség erkölcsileg solidáris eszméjének. Felebaráti sőt általános emberszeretetének komolysága, finom előkelősége s tiszta bensősége páratlanul áll az emberiség történetében. Chamberlain szerint Jézus moraljának az a tétele, hogy teljes szívünkből, teljes lelkünkből s teljes erőnkből szeressük az istent s felebarátunkat, mint önmagunkat, a legnagyobb igazság, a melyet valaha a földön hirdettek. Élet- ós világfelfogásának e szeretet az ő megdönthetetlen alapja és erőforrása, úgyszólván a világélet tengelye. — S ez a szeretet teszi a keresztyénséget a világtörténelem mozgató erejévé s az egész emberiség szellemi otthonává. Űj világot nyitott meg azzal, új értéket és méltóságot kölcsönzött az emberiségnek s ezzel új komolyságát az életnek s az ő nagy feladatainak. Euchen szava szerint „új nemességet" létesített az emberiségben : a megtisztult erkölcsi nemességet. A keresztyénség óta van az emberiségnek igazi története. Valóban magasztos is egységes erkölcsi életideált vall Jézus igehirdetése. Az erkölcsi idealismusnak legszebb vonásait egyesíti magában. Önállóság, határozottság, nyiltszívűség, bátorság és kitartás jellemzik azt a maga egész valójában. Igazi Carlyle-fóle „hős élet és jellemkóp," mely szellemi erkölcsi élettartalmával az egész lót kovász módjára való áthatását, megújulását és átalakítását czólozza. S ezzel adva van a közösségi életnek is oly erkölcsi ideálja, amelynek rúgója a hit és a szeretet ós nem a törvény cselekedete. Csak a külső életet szabályozó jogi normákkal elvileg nem foglalkozott Jézus. Nem a társas együttélés külső szabályozása, hanem az isteni akarat által áthatott benső erkölcsi életközösség munkálása az ő mezeje. Az erkölcsiség felette áll a jognak épúgy, mint a méltányosság ós a szeretet a külső igazságszolgáltatásnak. A jogi élet szabályozásának szabad folyást engedett Hisz maga mondotta : Adjátok meg a császárnak, a mi a császáré, s az istennek, a mi az istené! Természetes, hogy ilyen erkölcsi életideálnak nem mindenben megfelel a valóság. Itt is érvényesül Lessing szép szava az igazságról, a melynek birtokosa kizárólag csak a jó isten, s az ember és emberiség annak csak megközelítője. Az már az ideál természete, hogy egész teljességében a földön soha meg nem valósítható. Oka annak a bűn általánossága, a mitől csak a bűnbánó megtérés ós férfias újjászületés ment meg bennünket. Az általános bűnösség hirdetésével, a mit az írás, a történelem és a mindennapi tapasztalás sőt Lombroso elméletében legújabban az orvosi tudomány is beigazol, a keresztyénség pessimista vonást árul el, bár férfiasabb és praktikusabb pessimismust, mint a Schopenhaueré. Nem kisebb Theol. Szaklap XIII. évf. 9