Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

Jalcab apostol theologiája és ethikája. 125 világ javai, dicsősége és gyönyöre felé vonzódik, azok fele hajlik, és együtt akarná szeretni Istent is, a világot is: akkor már nyilván elpártolt, elszakadt Istentől és a világ iránt érzett szerelme Isten iránt való ellenségeskedéssé fajult (4

4). Ebből a frigyszegésből, hűtlenségből ós elfajulásból erednek a testi és erkölcsi épség, tisztaság és biztonság ellen irányuló bűnök, amelyeknek közös neve a paráznaság. íme egy bűnalak. A másik oldalon ott találjuk az önzést, mely az enyém ós tiéd között levő külömbséget figyelmen kívül hagyva, mindent önmagának kíván. Kiváltképpen áhítozik az anyagiak után, itt is azonban a mások birtokában levő javak, előnyök, kedvezmények után. Az önzés gerjedelme kielégíthetetlen, minthogy mindig talál másnál valami olyast, amit magának szeretne megszerezni, és éppen ebből a folytonos kívánságból áll elő részére a hiányosság. Mennél többet kíván, annál kevesebbje van, sőt utójára annyira kapzsivá lesz, hogy azt képzeli, mintha semmije sem volna; έπι&νιιεϊτε v.ai OLY. εχετε (4;,). Ennek a jelenségnek sötétebb alakja az irígykedés és öldöklés, ξηλοϋν v.ai φονενειν. Az önzés kielégítésére irányuló törekvés sikertelenségéből ugyanis lélektani következetességgel jő létre az irígykedés, gyűlölködés, ami a gyilkolásnak rugója. Ám. még ha nem gondolunk is tényleges gyilkolásra, amely bűnnek konkrét eseteiről a kánoni iratokban feljegyzés nem található: akkor is indokolt az apostoli óvó intelem, abban a tekintetben, hogy a hívők az irigységet és gyűlölködést távoztassák el szívökből, mert ahol keserű irigység és czivódás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van (3

1

6), ami mind a valóságos gyilkosság gonosz szándékát idézheti elő. Jakab tehát elővigyázati gondoskodásból mutat rá a megnevezett bűnökre, mint amelyek útján nem oltható el a kívánság szomja, mert hiába gyűlölködtök és öldölköltök, nem vagytok képesek elérni, amit akartok, sőt még nagyobb lesz a baj, mert a szív gonosz indulatai mozgásba hozzák a tagokat ós utójára hadakozások és háborúskodások keletkeznek. Ezeket a veszedelmeket mily egyszerű és békességes módon el lehetne kerülni! Nem kívánni ós önzőleg harácsolni, hanem kérni, imádkozni kellene az embereknek, de nem azért, hogy vágyaikat fokozzák, felcsigázzák és az elégedetlenkedésig eltorzúlni engedjék, hanem hogy megelégedjenek azzal, amijök van és adjanak hálát Istennek a Tőle nyert javakért. A földi múló javak szertelen szerelmével összefiiggőleg jelentkezik a harmadik bűnalak. nevezetesen az elbizakodottság, αλαζονεία, amely külömböző viszonyokhoz képest külömböző módon nyilvánul, miért is az apostol többes számban szól róla (4,

3_

1

7). Aki a világ barátja és attól várja a jó szerencsét, meg a biztos jövőt, annak Istenre nincs gondja;