Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

112 Mikulik József. választatott meg (Sexti Schmal. 322 1.). Megjegyzendő, hogy az esperesség egyidejűleg azt is elrendelte, hogy minden tanító évenként négyszer és pedig két lelkész és két világi jelenlétében vizsgát tartani (adni) köteles. A tanítói kar ekkép külön válván mindinkább független és önálló lett, mi tagadhatlanúl szintén a közoktatás előnyére történt. A tanítók fizetése e korszakban kevés változáson ment keresztül. A dobsinai tanítónak például az 1741 december 8-án megejtett egyházlátogatásról felvett jegyzőkönyv szerint biztosítva volt,: 1. 50 forint készpénz (évenként); 2. három vasgyárból egy-egy vasrúd (hetenként),

1) 3. minden tanítványtól egy dénár tandíj (szombatonként, innen „sabbathalia"); 4. újévkor ostya nyújtás; 5. karácsony-, vízkereszt, nagyböjt, húsvét, pünkösd és szent Márton napján — összesen tehát 6 — cantatio, 6. a mészárosoktól 6 forint (évenként); 7. minden serfőzós alkalmával a városi serházba egy 28 itcés átalag ser; 8. a temetési illeték Vs"

a (34 dénár); 9. a rorateért, 50 dénár; 10. a káté tanításért 50 dénár; 11. a szükséges tüzelő fa (részint a tanítványától részint az egyháztól); 12—15. négy rét haszonélvezete; 16. egy káposztás föld (a város felett) és 17. egy kert (az iskola mellett fekvő) haszonélvezete. (Antoni Ambrozi 118 1.) (latinból). Megjegyzendő, hogy a kántor, orgonista és a leányok oktatója (praeceptor puellarum) külön, de sokkal szerényebb fizetéssel bírt Dobsinán (Antoni Ambrozi 118 1.). E) Vallásosság, erkölcsiség, míveltségi állapotok. A vallásosság ós erkölcsiség egén is azon hajnalpírt észlelhetjük, mely II. Rákóczy Ferenc szabadság- és igazságszerető kora idejében hasadni kezdett ós melyet, a jezsuiták minden cselszövénye, a tudatlan sötétség emlőin különös szeretettel csüngő absolut, uralkodás elhomályosítani többé képes nem volt. A híveket már nem kergette a rendőrség vagy a bíró az úrvacsorához ós a templomba; a mit az egyházlátogató esperes az előtt szigorú parancskép mondott, ezt a superintendens már most, igen helyesen, intés alakjába öntötte. Az el') Ezen vasrudak mindegyikét az illető vasgyár tulajdonos rendszerint két dénáron váltotta vissza.