Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

106 Mikulik József. mely kivetés alapjául a hívek száma és az egyes egyházak állapota szolgált (Sexti Schmal. 343—344 I.). A dobsinai coalitio megfosztotta ugyan esperességünket eddigelé féltékenyen őrzött önállóságától és a zsolnai zsinat alkalmával elfoglalt állásponttól, de amennyiben ügye ezentúl az egész kerület ügyének tekintetett és ekkóp jövője biztosítva lett: nincs okunk e miatt panaszkodni és az önkényt feladott jogokat — fájlalni. Gömörmegye a Mária Terézia kormánya alatt erélyesebben jelentkező térítést a dicső elődökhöz méltó állhatatossággal és kitartással fogadta, mi végre is II. József türelmi parancsához és az örök emlékezetű 1790/1 évi XXVI. törvénycikkhez vezetett. C) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség szervezete, igazgatása, hitvallása. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt elterjedt szabad szellem és az ezen mozgalmak által melengetett felvilágosodás oly általános és uralkodó lett, hogy azt többé sem benn az esperességben, sem kivülről — Bécsből úgy mint a honi jezsuiták táborából — dézsa alá rejteni és elhomályosítani nem sikerült. A császári parancsok hiába sürgették az 1681 és 1687 évi állapot visszaállítását: az egyház az egyszer megízlelt szabadságról le nem mondott. így esperessógünk szervezete a sok támadás dacára az elébbi maradt, melyet a Rákóczy forradalom teremtett, az esperesség élén állott a superintendens és egy kiváló, esperességi felügyelőnek mondható, világi úr, némely ügyekre nézve pedig az esperes. A világi elem joga úgy az esperességben mint az egyes egyházakban oly annyira el volt ismerve, hogy a gyűléseken megjelent világi emberek főbbjei az első asztalnál kaptak helyet (ami nagy kitüntetés volt!) és hogy a gyűlés, melyben világi ember részt nem vett, határozatképesnek sem tekintetett. Az esperességi tanács (consistorium) jórészben világi tagokból alakúit meg, kik közt egy-egy kimagasló, hitbuzgó alak a superintendenssel és esperessel egyenrangúnak és a tisztán egyházi dolgoktól eltekintve egyenjogúnak tekintetett. Az u. n. csendes üldözéssel küzdő egyház ennek hasznát is látta, mert az egyházi, esperességi és kerületi felügyelőkben oly támaszokat nyert, melyekkel az ellenreformatió szembe szállani nem merészelt és ha tette. — kudarcot vallott. Nevezetes az, hogy a felügyelői hivatal minden határozat nélkül mintegy magától lépett életbe; 1744-ben első nyoma, hogy a kerületi felügyelői állás szabályszerű választás útján töltetett be, de már jóval elébb Lányi Pál, Draskóczy Sámuel, személyében hatalmas esperességi, Szirmay Miklós