Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor
A göinöri ág. hitv. evang. esperesség története. 107 ós Szirmay Tamás személyében pedig kerületi felügyelője volt aa egyháznak ! A lelkész jó érzékkel megosztotta hatalmát a világi emberrel, kezet fogott vele a hierarchia romjain, hogy a féltékenyen őrzött hitet vállvetve megvédjék. Az ekkép kitűntetett világi ember pedig buzgón karolta fel az ügyet, erélyesen visszautasította a megtámadást, mely a hit ellen intéztetett, az erőszakra nem ritkán erőszakkal felelt és ha a közbizalom tettleg ő benne központosult, ha az egyházi ós világi férfiak vezéröknek egyaránt elismerték, történt legyen bár az hallgatag és minden szavazás nélkül, az egyház, az esperesség, a kerület egyik legfőbb elöljárója lett! A superintendens választása akkép történt, hogy minden egyház és minden nemes ember egy-egy szavazatot adott és pedig elébb négy kijelölendő lelkészre, aztán pedig a kijelöltek közül egyre (Sexti Schmal. 267 1.); az esperest pedig a közgyűlés választotta és pedig évről-évre 1), amikor is minden jelen volt lelkésznek és világi küldöttnek egyaránt egy egy szavazata volt. A superintendens és esperes közötti viszony is a régi maradt; az egyházak látogatása, a lelkészek felszentelése kizárólag a superintendens tisztében állott, egyebekben pedig az esperes vele egyenlőjogú volt úgy, hogy pl. az esperességi gyűlést hol a superintendens, hol az esperes vezette. A lelkész választása életfogytig ós a hívek által szabadon történt 2) 1724 junius 13-án is csupán visszaélések (simonia és több efféle) elkerülése okából mondatott ki, hogy a megválasztott egyén meghívó levele (híványa. tiszti szerződése) az esperesség által írásba foglalandó illetőleg megerősítendő (Sexti Schmal. 125 1.) Ezen híványok lényegileg véve szintén a régiek maradtak, az 1710 óta örökre elveszett tized rendszerint határozott összegű készpénz által lett helyettesítve, így pl. a dobsinai lelkésznek az 1741 december 8-án megejtett egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint következő évi fizetése volt: 1. 180 ft készpénz, 2. két vasgyárból hetenként 2—2 vasrúd, melyeket 2 dénáron váltottak vissza, ') Ε korszakban divatba jött, hogy az egyszer megválasztott esperes éltefogytáig viselte hivatalát, ha t. i. az esperességi szabályokra való hivatkozással leköszönt, rendszerint felkérték, hogy maradjon továbbra is egyszer elfoglalt állásában. a) Ε részben a világi felügyelőnek vagy pártfogónak sem volt megengedve, hogy kénye kedve szerint egymaga válaszszon lelkészt, így pl. midőn Szirmay Tamás mint köztiszteletben álló főúr, ahhoz még bőkezű pártfogó ilajor Pált hítta rozsnyói lelkésznek Berzétére, a rozsnyói nép e meghívás ellen hevesen tiltakozott és Sartori Illéshez ragaszkodott (Sexti Schmal. 260 1.)
