Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 99 Magyarország belefáradt a hosszú küzdelembe, a főnemesség Bécsben a trón fényénél sütkérezett, a köznemesség szegény volt. Isten csudája, hogy népünk kebeléből a szomorú időben az ősi szabadság emléke is ki nem halt. 111 Károly a szomorú emlékezetű belgrádi bókét nem sokáig élte túl, már 1740 október 20-án elhúnyt; utóda Mária Terézia folytatta mit atyja és nagyatyja megkezdett és bizonyára inkább II. Frigyes porosz királyon, mint rajta mult hogy uralkodása alatt az eretnekség teljesen ki nein irtatott. Β) A gömöri ág. hitv. ev. egyház viszontagságai. A nagy Rákóczy forradalom még teljesen le sem zajlott és esperességünk már is a cs. tábornokok és a rozsnyói jezsuiták erőszakos önkénye alatt szenvedett. 1710-ben semmiféle gyűlést ós 1711-ben is csak rendkívülit lehetett tartani és 1711 augusztus 20-án már arról kellett gondolkozni: mikép lehetne legalább a Pálffy János, mint a császár teljes hatalmú megbízottja által a szathmári békekötés alkalmával biztosított elég sovány — vallásszabadságot a sűrűn kiadott és a jezsuiták által szorgalmasan félremagyarázott császári rendeletek ellenében megtartani? Ε célból a bécsi udvarnál lévő ügyviselők (Okolicsányi Pál és mások) tüzetes utasítást kaptak, követségök költségeire 100 arany kilátásba helyeztetett. Történt pedig ez különösen azért, mert Rozsnyón 1711 február 13-án minden templom elfoglaltatott és az ev. lakosságnak a magán istentisztelet miatt ezentúl is folytonos zaklatásban volt része és inert ugyanakkor Sexti András is Jolsváról elűzetett (Sexti Schmal. 30 1.) Miután ezen követség teljesen eredménytelen maradt, az esperesség az 1712 évi pozsonyi országgyűlés elé terjesztette sérelmeit, melyeket Antoni Sámuel csetneki lelkész superintendens, Sexti András Jolsváról elűzött lelkész esperes, Szentmiklóssy István helyettes alispán, Draskóczy Sámuel és Törék Miklós táblabírák valamint Szentiványi Mátyás megyei aljegyző aláírásával a gömöri követeknek kiadtak. Ezen sérelmek szerint : 1. az ev. templomok úgy Rozsnyón (a jezsuiták által) mint Jolsván (gr. Koháry István által) elfoglaltattak, a lelkészek és tanítók elűzettek és az ev. lakosság a magán istentisztelettől is eltiltatott; 2. hasonló történt Betléren és Veszverésen, hol az Andrássy család üldözte az ev. hitet; 3. a rozsnyói és jolsvai ev. lakosságot a róm kath. szertartásokhoz és körmenetekhez kiparancsolták ; 4. a róm. kath. papság az ev. egyházakat is vizsgálni (látogatni) kezdte, míg a földesurak az ev. egyházi hatóságot a fegyelem gyakorlásában gátolták; 5. az evangélikusok az atyáiktól alapított kórházakba sem vétettek fel; 6. a pactatális tized vagy teljesen elfoglaltatott vagy csak igen magas bér fejében engedtetett 7*