Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Raffay Sándortól: Péter
84 Raffay Sándor. emberi testbe beküld egy lelket. A lelkek ott vannak mind az egyik égben, s míg testet nem öltenek, vagy a testtől már megszabadultak, ott dicsőítik az angyalokkal együtt az Istent. Ε lelkek közül szabad tetszése szerint válogat ós küld a testbe egyet az isteni akarat. Visszaküldhet! olyan emberét is, aki már azelőtt is nagy szolgálatokat tett az ő ügyének. így ígérte meg Malakiás által az Úr, hogy elküldi még egyszer Illést, így ígérte meg, hogy elküldi majd egyszer magát a Messiást is. Hogy Jézust a nép nem tekintette közönséges embernek, mutatja az, hogy mindenki prófétát látott benne. Egyik Jánost, másik Illést, harmadik Jeremiást, negyedik általában prófétát. De ezek a feltevések azt is mutatják, hogy senki sem tartotta őt annak a megígért és várt Messiásnak, akinek magát Jézus tartotta. A Messiás útegyengetőjének azonban szívesen elfogadták. Ugyanazon állásponton voltak hát akkor is, amelyen a zsidók máig is állanak, hogy a Messiás még mindig csak eljövendő. Oka ennek az álláspontnak az, hogy Jézus nem felelt meg azoknak a képzeteknek, amelyeket a zsidóság a Messiás személyéhez fűzött. Az ember mindig csak azt fogadja el tekintélynek, aki az ő képzetei szerint az. Jézus tehát odajutott, ahonnét kiindult. Egész hosszú áldásos működése nem járt kívánatos eredménnyel. Valóban bebizonyult rajta, hogy senki sem próféta otthon. Voltak ugyan egyes hívei, de táboi'a nem volt. Voltak, akik a várakozás és komoly érdeklődés, vagy a csodálat és a hála érzelmeivel mellette maradtak es hűségesen kitartottak, de hogy maguk az apostolok sem voltak képesek neki teljes lélekkel meghódolni, eszméit megérteni, hozzá felemelkedni, mutatja Júdás árulása, Tamás "kétkedése, Péter tagadása, Jakab és János elsőségre való törekvése, sőt az összes tanítványok rangot illető vitája; mutatja a sok szemrehányás, mellyel őket a Mester tudatlanságuk, rest- és keméílyszívűsógük miatt illeti; mutatja az a szomorú tény, hogy a kereszt alatt nincsen apostol, mert az elfogatáskor mind szétfutottak. De legjobban mutatja ez a kérdés, melyet most Jézus hozzájuk intéz: Mt. 16 1 5. Hát ti kinek mondotok engemet? Mk. 829. Lk. 9 2 0. Ha biztos benne, hogy Messiásnak tartják, nem teszi fel ezt a kérdést. De nem volt benne biztos. A nép gyermekei voltak ők is, a nép hangulatának, felfogásának, nézetének hű osztályosai. Mint a nép egésze, úgy ők sem voltak tisztában Jézussal. Az ő nagy lelkének megértéséhez nagy lélekre volt szükség. Jézus tanítványai pedig egyszerű emberek voltak, akiknek gondolkozása nem igen emelkedett a
