Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Raffay Sándortól: Péter
Péter. Mt. 16 ig—j3 Mk. 8 Lk. 9 4 8_ : j. Jézus a farizeusokkal folytatott kemény harcot, bár győzedelmeskedett, nem a diadal kezdetének, hanem a nagy válság előkészítésének tekintette. Aki oly éles ellentétbe helyozkedik a fennálló renddel, aki oly bátran szembeszáll a hatalom birtokosaival, aki oly fenséges új igazságokkal tudja kielégíteni a hagyományos igazságokkal meghasonlott lelkek vágyát és szükségletét, mint Jézus: az vagy óriási diadalnak, vagy rettenetes bukásnak az útját egyengeti. Jézus teljesen tisztában volt helyzetének világos voltával. Ezért úgy tett, mint amikor működését meg akarta kezdeni: hogy lelke a kellő egyensúlyát megőrizhesse, félrevonult, magányra vágyott. Felment, ahol eddig talán sohasem járt, egészen Caesarea Filippi városának határáig. Itt a pogányokénak nevezett Galileában nem ismerte s így nem is háborgatta őt senki. Mondják, hogy Jézus szökni akart sorsa elől s csak Péter váratlan vallomása térítette vissza. Ez a feltevés meg nem állhat. Jézus jellemét,, nem olyannak ismerjük, amely ezt a feltevést eltűrhetné. Ο sokkal határozottabb, erősebb lélek, mint hogy az ingadozásnak csak az árnyéka is illethetné. Gyávaság vádja pedig hozzá még kevésbbé férhet. Már pedig gyávaság lett volna, ha kitér a küzdelem folytatása és bármely vége elől. Nem is azért vonult félre, hanem pihenni. Neki is, embereinek is szüksége volt a nyugalomra. Átment a Genezáret taván Pereába, s onnét a rendes országúton felhatolt egészen Caesarea Filippiig, melyet Fülöp király építtetett újjá a római császár tiszteletére. Ott is laktak zsidók, hiszen Zsidóország része volt Fülöp tartománya is, de mégsem állottak az események színterével olyan összeköttetésben, mint a többiek s így Jézust sem ismerték annyira, hogy pihenését megzavarhatták volna. A hosszú, magányos út, a csendes vándorlás Jézusban sok gondolatot fölkelthetett és megérlelhetett. Több esztendő munkája volt mögötte. S mi az eredmény? Igazságainak vannak-e hívei, van-e tábora? De sőt ismerik-e szándékait? Tudják-e, mire törekszik, hová akar jutni, mi a terve, célja? Theol. Szaklap Xll. évf. 6
