Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
72 Milíulik József. Jegyzet. Nehéz, sőt lehetetlen a földbirtok határait foglalás ellen megvédeni különösen nekem, ki egy betűt sem bírok e részben felmutatni, ha a dolog bíró elé kerül. 5. Az építményekről. A paplakot a hívek tartják rendben, de a sörfőzde, fürdő, étkező hely, méhes és minden kerítés a lelkész költségén emeltetik. 1). (Prot. Rimanovi 210, 304—314. 1.). IV. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség virágkora. 1622—1645. A) Történelmi áttekintés. Bethlen Gábor 1622-ben a nikolsburgi béke megszegése miatt fegyvert fogott, de már 1624-ben ismét javában folyt, úgy Ferdinánd mint Bethlen részéről minden őszinteség nélkül, az alkudozás. Midőn 1625-ben, Thurzó Szaniszló elhúnyta után megüresedett nádori székbe az ellenreformáció egy hatalmas támaszát Eszterházy Miklóst ültették, a nyolc éves Ferdinánd Ernő trónörököst pedig „a királyválasztási jog kijátszásával" — mint a soproni országgyűlésen 1625-ben sokan mondták — megkoronáztatták, a hadviselés úgy mint a diplomatiai alkudozás folyton folyt, Bethlen Anglia, Németalföld, Velence és a német protestánsok titkos szövetségese lett és az 1626ban kötött pozsonyi béke után is 1627—1628-ban hadi készületekkel foglalkozott, hogy nagyszerű tervét: egy teljesen önálló és erős magyar királyság létesítését, megvalósítsa; de vízkórba esvén 1629 november 15-én elhúnyt. Utóda (1631 óta) Rákóczy György a kassai egyesség alkalmával tett fogadását: „hogy az ausztriai ház ellen fegyverhez nyúlni nem fog," meg nem szegte és így Ferdinánd király és a mindenható esztergomi érsek Pázmán Péter, valamint a nádor, Eszterházy Miklós könnyen elbántak volna Bethlen híveivel, de a svédek győzelmei engedékenységre bízták ') A dobsinai egyházról sokat kellene írnom: amennyiben viszonyai sok tekintetben feltűnő különbséget mutatnak a többi egyházak viszonyaitól, így pl. míg más egyházakban még a 16-dik század végén is sok róm. kath. szertartás dívott, addig Dobsinán már a 16-ik század másik felében az istenitisztelet tisztán evangéliumi volt és a pünkösdi királyság, máglyagyújtás, feszülethurcoltatás és más efféle tekintetében sem merült fel panasz. Hasonlóan érdekes a dobsinai templom, mely valószínűleg még Róbert Károly idejében épült és a mellette állott jelen korszakban már profán célokra használt még régibb „Bálint úrnak szentelt kápolna" mely később 1641-ben a templomhoz csatoltatott és annak ma is „Waltens kirch" nevű részét képezi.
