Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
56 Milíulik József. hívott új lelkész Fabriczi András is a gömöri ág. hitv. evang. esperességbe lépett. (Prot. Schröterianum 14, 22, 25 1.) Ugyancsak 1607-ben a murányi vár úrnője (Domina magnifica de Murán, Rothal gróf özvegye?) Andreae Benedek tiszte által kijelentette, hogy a megye felhívásához képest kész és hajlandó az úgynevezett „negyedet" (quarta, mely 00 forintot tett) a „census cathedraticus" (egyháztól 1 ft, leányegyháztól 50 dénár ős községtől, melyben szószék nincs 25 dénár évenként) fejében felerészben a gömöri ág. hitv. evang. lelkészeknek átengedni (Prot. Schröterianum 17. 1.); mi ismét arra mutat, hogy az esperesség ez idétt a tőle elvett tized visszaállítását sürgette. Ugyanazon évi október 23-án Jolsván a geczeli egyháztól meghívott Zwaroveczius Illés felszenteltetése végett Bregába menesztetett (pro ordinibus ad patres Bregenses. Prot. Schröterianum 17 1.) 1610 ápril 27-én újból megalakult — Ochtinán — az esperesség, élére Fabriczi György jolsvai lelkész állíttatott. Körülötte találunk két alesperest (Sexti Pétert és Christan Imrét) hat ülnököt, egy jegyzőt, egy szószólót (orator) és 15 más lelkészt. Ezen alakulás annyival nevezetesebb, miután itt egyszerre az ülnökség (consistorium, assesorium, tanács) intézménye tűnik fel, mely az esperesi hivatalt hierarchicus célok valósításában akadályozta, és alkotmányos mederbe terelte. Ez évben az oláhpataki lelkésztől Roscoviczi Mátétól elvett tized visszaállítása tárgyában Thurzó György nádor levelet intézett Gömör vármegyéhez. A gömöri ág. hitv. evang. esperesség a zsolnai zsinaton nem volt képviselve (valószínűleg függetlenségét féltette!), ezen zsinat határozatait sem fogadta el és miután 1604 január havában Restéren egy 7 lelkészből álló bizottság 4 ft 20 dénár költséggel átdolgozta a Fried- és Rimanoviféle szabályokat: esperességünk a viszonyoknak teljesen megfelelő törvényekkel bírt ós attól tartván, hogy ezeket a zsolnai zsinaton hozott határozatok mellett érvényre nein emelheti: Fabriczi György esperest, Sexti Péter alesperest (csetneki lelkészt) ós Martini Lénárd rozsnyói lelkészt ezen új szabályokkal Kassára a nádorhoz küldte. Thurzó György nádor pedig nemcsak megerősítette és nádori pecsóte alatt 1610 július 10-ón kiadta az új törvényeket, hanem külön kiváltságlevélben jogot is adott az esperességnek, hogy a maga területére nézve a királyi felség által nem rég megerősített zsolnai határozatok ós törvények értelmében saját kebeléből külön „superintendenst" is választhasson, egyúttal a lelkészek özvegyeit és árváit a Bocskay István által nyert kiváltságokkal is felruházta. (Prot. Peczeli 15—17 1.) A gömöri ág. hitv. evang. esperesség tehát a zsolnai zsinat daczára megtartotta önállóságát, újonnan szerzett