Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
A göraöri ág. hitv. evang. esperesség története. 55 viczi Máté rőczei lelkészt, találunk vagy megbasonlásra vagy mi valószínűbb, arra mutat, hogy az összetartás és közlekedés az üldözés vagy más külső akadály miatt lehetetlen volt. Danielis Illés esperes körül tudniillik csak a Csetnekés Rozsnyó-völgyi lelkészek 1) sorakoztak és miután 1599-ben szintén csak Veszverés, Alsó-Sajó, Olábpataka, Dobsina Felső-Sajó, Geczel, Restér és Ochtina részesült egyházi látogatásban, valószínű, hogy az összeköttetés a Murány és Jolsva völgygyei még mindig nem volt helyreállítva. Az 1601 április 26-án Jolsván tartott közgyűlésen azonban már ismét együtt volt az esperesség, mikor is Christiani Imre ratkói lelkész a veszendőbe ment tized ügyében Nagyszombatba, az esztergomi érsekhez, küldetett. Ez évben Fabriczi György jolsvai lelkész volt az esperes, Schröter Tamás rozsnyói lelkész pedig az alesperes. Majd 1602 december 4-én kiváltatott — 8 ft. 68 kron — az esperességi láda, valamint a pecsét, mely eddigelé Murány várában visszatartatott. 1602 —1604-ig Rozsnyón tartattak a gyűlések, mely években Schröter Tamás volt az esperes, kit e tisztségben 1604 április 28-án Peczeli (Petysch Aczman) Zsigmond váltott fel. De ez évben lobbot vetett Kassán az újított egyház elleni harc ós megindult az ág. hitv. evang. lelkészek sanyargatása és elűzése úgy, hogy Peczeli Zsigmond is valószínűleg csak Bocskay István fejedelemnek 1606 január 12-én Kassán kelt, az esperesi hivatalt megerősítő levele alapján foglalhatta el helyét és egyesíthette az üldözés folytán szétmállott esperességet. Az imént idézett okmány fényes bizonyítéka annak, hogy Bocskay István a vallás szent ügyét szivén hordozta és hogy a törvényes rend elleni izgatás távol volt tőle! Még jobban igazolja azt ugyanazon helyen és időben kelt másik levele, melyben az elhunyt lelkészek özvegyeit és árváit különös pártfogása alá veszi, a földesúri hatalomtól fölszabadítja és általános vám- és adómentességben részesíti. (Prot. Peczelianum 1—3 1.) 1607 körűi a krasznahorkai vár úrnője Andrássy Péterné született Bech ? Zsófia is különös pártfogására méltatta a gömöri ág. hitv. evang. egyházat, neki köszönhető, hogy a rozsnyói egyházhoz tartozott Betlér 1609-ben a jövedelmeit féltő rozsnyói lelkész ellenkezése dacára önálló anyaegyház lett, mely évben (október 20-án) a Krasznahorka Váraljára ') u. m.: Schröter Tamás rozsnyói első- Labozsy Péter rozsnyói másodlelkész, Weinling Dániel berzétei — Petysch Zsigmond dobsinai — Sculteti Mátyás ochtinai — Tyrobrachius György restéri — Trebochovi Pál geczeli — Floriani Kristóf veszverési — N. Stanislaus oláhpataki — Molenda Jeremiás alsó sajói — Sexti Péter felső sajói lelkész és Astronomi Wenczel csetneki káplán. (Prot. Rimanovi 126 1.)
