Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
A göraöri ág. hitv. evang. esperesség története. 53 közbe nem veti magát: Rudolf felkent király és pártütő testvére Mátyás főherceg közt a kard dönt; míg úgy 1608 julius 25-én megköttetett a szerződés, mely szerint Rudolf Magyarországot Mátyásnak engedte át és a magyar rendeket hűségesküjök alól feloldotta úgy, hogy Mátyást nyomban királyokúi fogadhassák. Megjegyzem, hogy az országos törvények ellenére eddigelé Prágában őrzött magyar korona még ez évi június 27-én hozatott Mátyás táborába. A Pozsonyban egybegyűlt rendek ezen az osztrák történetíróknak már sok fejtörésbe került 1) „nagy merénylet" után csakhamar észrevették, hogy a mily sokat igért Mátyás a merénylet előtt, oly keveset akart ezután magtartani, amennyiben még a királyválasztás formájának és feltételeinek mellőzését is célba vette, mi azonban, főkép azért, mert a kiszorult Rudolf császár az esetre hívei által mindenre késznek nyilatkozott, ha a rendek őt választják ismét, ezúttal nem sikerült, Mátyás 20 napi vita után engedett és az örök emlékezetű 1608 évi koronázás előtti cikkelyek, melyek Magyarország alkotmányos szabadságát, beleértve a szabad vallásgyakorlatot is, biztosítják, meghozattak és szentesíttettekA családi viszály azonban Mátyás király és Rudolf császár között még 1611-ben is tartott. Mátyás 1608-ben november 16-án királynak választatott és ez évi november 19-én meg is koronáztatott, miután november 17-én a protestáns vallású Iliésházy István a nádori székbe emeltetett, ki 1609-ben május 5-én elhalálozván, helyét Thurzó György az ág. hitv. evang. egyház buzgó híve foglalta el és 1610 március 18-án megtartatott Zsolnán az ág. hitv. evang. vallást követők zsinata, mely az újított egyháznak már általános, majdnem egész Felső-Magyarországra kiterjedő szervezetet adott. Ezalatt az ellenreformáció az ép oly tudós, mint ravasz és eszélyes Pázmány Péterben hatalmas támaszt nyert, ki * 1570-ben született, 1608-ban a vallásszabadság ellen tiltakozott, 1615-ben Nagy Szombatba telepítette a jezsuitákat, 1616-ban Forgách Ferencz esztergomi érsek utóda lett és rövid idő alatt a nevesebb főurakat mind visszatérítette a róm. kath. vallásra. A magyarhoni evangélikusok felett teljesen beborult az ég, midőn Thurzó György 1616-ban elhúnyt, a nádori szék betöltetlen maradt és a mindenható Pázmány Péter tökéletesen háttérbe szorította a protestánsok megfogyott felekezetót, melyet a szintén áttért és 1618-ban nádornak választott Forgách Zsigmond is üldözött. Ahhoz járult, hogy kivált Thurzó György elhúnyta után az ország egyéb szabad*) Hol agyon hallgatják, hol elpalástolják, de azáltal csak kirívóbb lesz az !
