Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
A gömöri áj. hitv. evang. esperessé;; története. 205 lességünk! Majd híre járt, hogy a dunáninneni megyék Lőcsén szövetkezni akarnak a 13 vármegyével, mire 1670 március 27-ik napjára Besztercebányára országgyűlés hirdettetett Lipót király által, mely országgyűlésen Lipót követei ismét csak „szép szóval" tartották a rendeket, kik erre már a következő napon eloszoltak, Rákóczy kitűzte a felkelés zászlaját; de néhány vár elfoglalása után ez évi május hó 1-én már le is tette a fegyvert ős 350,000 frt bűndíj lefizetése után és trencséni jószágai árán kegyelmet nyert. Lipót király most elérkezettnek hitte az időt, melyben Magyarországot katholikussá, koldussá ós rabbá teheti és bekövetkezett a boldogtalan kor, mely Magyarországon a „német" (osztrák) nevét még a tatárónál is gyűlöltebbé tette ! Β) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség viszontagságai 1645-1670. Homonnay Mária elhunyta után esperességünk majdnem kizárólag Bakos Gábor pártfogására volt utalva. Ezen iskolavégzett, hadban erős ós hitbuzgó fórfiú 1607 ápril 7-én született, a Bethlen- és Rákóczy-féle mozgalmakban tevékeny részt vett ós 1666 junius 5-én Csetneken bekövetkezett haláláig az ág. hitv. ev. vallást úgy Gömörben mint Kishontban erős kézzel védelmezte. Lovcsányi Kristóf esperes 1645-ben elhúnyván, helyébe a Csetneken 1645 május 3-án tartott közgyűlésen Golczius Joakim rozsnyói német lelkész választatott, mikor Kőszeghi István murányi várkáplán, a hitehagyott Wesselényi Szóchy Mária grófnőtől elűzetvén (propter apostasiam Comitissae Wesselianae) búcsút vett az esperessógtől (Prot. Schröter 398 Ι.) 1) Az 1646 január 18-án Balogon tartott közgyűlés kivált Bakos Gábor tanácsára az ez évi pactáta lefizetését azon indokból határozta el „mivel már két éve, hogy az országgyűlés a haza lecsendesítósén fáradozván, erről hallgat!" (Prot. Schröter 412 1.) Ez évben már Fabriczi Mihály kövii lelkész az esperes. A vallásügy most már Gömörben is rossz fordulatot vett, melyen az alapszabályoknak 1647 ápril 30-án Csetneken törtónt felolvasása igen keveset segített; már 1647, október 8-án Köviben keservesen panaszolja Nigrini Kristóf hárskúti lelkész, hogy Andrássy Mátyás és neje Monoki Anna a róm. kath. vallásra tértek át ós Dernőn plébánost (papicolam) is tartanak, kitől erőszakot szenvedni *) Kőszeghi István később sajó-gömöri majd rozsnyói lelkésznek választatván, az esperességnek ismét tagja lett.
