Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

204 Mikulik József. hetne azoknak?" Végre a protestánsok otthagyták az ország gyűlést, melynek 55 végzése ellen a 13 keletéjszaki megye aztán Zemplénben tartott gyűléséből óvást tett, de két követét Székely Endrét és Szuhay Mátyást „egy folt lázadó küldötteinek", mondta Porcia herceg Bécsben, felhíván a nádort, hogy: „küldje őket vissza, mert baj lesz!" A nemzet ismét meghasonlott, a keletéjszaki 13 megye el volt tökélve fegyveres kézzel is, ha kell, a magyar alkotmányért síkra szállani ! Ez alatt a török elleni harc folyton folyt, míg a szentgotthárdi fényes győzelem után 1664 augusztus 10-én illetve szeptember 27-én „rólunk nélkülünk" megköttetett 20 évre a hírhedt vasvári béke, melynek a 13 megye még az esetben is joggal ellentmondhatott volna, ha a török győzött és a békefeltételeit diktálta volna! Az ezen béke ellen Kassáról 1665 november 12-én tett óvással egyet is értett aztán az ország többsége, jóllehet Lipót király Bécsbe hivatta volt az urakat, kiknek Lobkovitz herceg 1664 december 9-én ugyancsak fejtegette a békepontok „hasznos, üdvös és szükséges voltát!" Lippay érsek 1666 január elején elhunyván a magyarság ellenei nyíltan kezdtek fellépni, de azt sarkon követte a visszahatás is! Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrinyi Péter, Csáky Ferenc, Frangepán Ferenc, Rákóczy Ferenc és mások, támaszkodva az elnyomott nép elégületlenségére is, titkos terveken tűnődtek; Wesselényi Ferenc nádor és Zrinyi Péter bán 1666 ápril 5-én a stubnyai fürdőben titkos frigyre léptek, a murányi értekezleten már Csáky Ferenc a keletéjszaki megyék főkapitánya Bethlen Miklós és Teleki Mihály is velők volt, a francia udvar segélyért kerestetett meg, később Nádasdy Ferenc országbíró ós 1667 március elején már I. Rákóczy Ferenc is be volt avatva a szövetség titkaiba, melyben Frangepán Ferencnek is némi része volt. A titkos terveket később Panajotti elárulta ós míg a keletéjszaki megyék a vasvári békének újból és újból ellentmondtak, országgyűlést, sérelmeik orvoslását és a Wesselényi Ferenc elhunytával (1667 március 28-án) megüresedett nádori szók betöltését sürgették, Zrinyi Péter és Rákóczy Ferenc pedig a franciák segélyét — gyors futárral szorgalmazták: a bécsi udvar a megtorlás művéhez látott. Zrinyi Pétert és Frangepán Ferencet letartóztatta, (Bécsben) Nádasdy Ferencet is (később) Bécsbe hozatta és az ismét Kassán 1670 január 24-én egybegyűlt 13 megyét Rottal János által felhivatta: oszoljon el! mert a király engedélye nélkül összejönni törvénytelenség, hadakat felparancsolni, felségsértés. — Mi a haza ügyében jöttünk össze, volt a válasz, hadaink a végek oltalmára gyülekeznek, ezekről gondoskodni jogunk, sőt köte-