Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A gömöri áj. hitv. evang. esperessé;; története. 203 V. KORSZAK. Az általános üldözés előzményei. 1645-1670. A) Történelmi áttekintés. A linzi béke az 1646 évi országgyűlésen is megerősíttetett ugyan, de azért épúgy nem tartatott meg mint a kötések, melyek megelőzték; az ellenreformáció egyszer túlsúlyra vergődvén folytatta ádáz munkáját, a jezsuiták lábbal tapostak törvényt és jogot, a protestánsok hiába sürgették jogos panaszaik elintézését, a vallásháborítás megakadályozását az 1647 XIV. t.-c. mint yalami magán — és nem országos — ügyet a megyék hatáskörébe utasította és miután a megyékben a hatalom már katholikus kézen volt: minden a protestánsok által bepanaszolt ügy . . . elintézetlen maradt. Az 1655-ben nádorrá választott Wesselényi Ferenc is, a vallási vita elnyomására ós mellőzesére használta befolyását, a földesurak már rendre elpártoltak volt az új hittől ós jószágaikon nem tűrték az ev. lelkészeket: az ekkép minden törvényes oltalomtól elesett protestánsok ezentúl a lét és nem lót közt tengődtek. Ahhoz járult, hogy az immár több mint száz éves harcban marcangolt nemzet alkotmányában és polgári szabadságában is nem egy serelmet szenvedett — 1655-ben már a királyválasztási jogtól is megakarták fosztani — és hogy minden törvény, mely alkotmányos és vallásszabadságot biztosított, „fegyverrel Írottnak és így érvénytelennek" tekintetett. Az 1655-ben megkoronázott Lipót (Ignác) III. Ferdinándnak 1657 ápril 2-án történt halála után a trónt elfoglalván letett esküjével és kiadott hitlevelével nem sokat törődött, sőt inkább neheztelt, hogy 1655-ben a rendeket választási jogukról lemondatni nem sikerült. Az 1659 évi pozsonyi országgyűlésen megujíttattak ugyan a magyar nemzet jogait biztosító törvények, kimondatott, hogy ő felsége mellett két magyar tanácsos, a portánál pedig magyar ügy viselő legyen; hogy minden magyar ügy a magyar tanács által intéztessék el, a kapitányságok nagykorú honfiakra bízassanak, külföldi zsoldosok csak a rendek beleegyezésével hozassanak az országba, a bennlevők pedig 3 év alatt szállíttassanak ki stb., de ezen cikkek is jobbára papiroson maradtak. Az 1662 május 1-ón Pozsonyban megnyílt országgyűlésen hiába sürgették „lelki szabadságuk visszaállítását" a protestáns rendek, hiába hivatkoztak a bécsi és linzi békekötésekre és a királyok hitleveleire: „fegyveres kézzel írt törvények azok" szóltak a katholikusok és „hol van Bocskay, Bethlen, Rákóczy, ki foganatot szerez-