Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Révész Imrétől: Dévay-tanulmányok

Dévay-tanulmányok. II. Dévay Bíró Mátyás vallási gondolkodása. Dévay Bíró Mátyás vallási gondolkodása — tekintettel műveinek részint apologétikus polémikus, részint katechismusi-építő jellegére, amely mindenféle szigorúbb rendszerezést eleve kizár — a legkönnyebben és a legtermészetesebben két főpont köré kristályosítható. Az egyik a hit, a másik az élet szempontja: amoda korülnek a vallásos viszony alapvető adatai és az ezekre épülő theologiai gondolatok: emide az így megrajzolt világnézetnek megfelelő, abból folyó életfolytatás normái. A két legfőbb kérdés tebát, amelyekre meg kell felelnünk, a következő: 1. Mit tartalmaz Dévay szerint a keresztyén hit? 2. Milyennek kell lennie Dévay szerint a keresztyén életének ? I. A hit. Hitünk tartalma: Istennek és önnönmagunknak ismerete· istennek és Ez az a „két ismeret", amelyek nélkül „üdvösségnek útára önnönsenki nem juthat", mert megszerzését maga Isten parancsolja magunknak mindeneknek.

1) Vagyis ez a kétféle „ismeret" a vallásos 1811ieret

e· viszonyból parancsoló szükségességgel folyik és velük áll, vagy esik az élet legfőbb java (tehát világért sem merőben intellectualistikus, elméleti jellegű, hanem a legnagyobb, mert legéletbevágóbb gyakorlati súlyú ismeretről van itt szó, olyanról, amelyre illik a Harnack lapidárisan egyszerű fogalmazása : „praktische Angelegenheit des Menschen."-) A vallásos viszonynak ez a gyakorlatisága legközelebbről avval jár, hogy Isten megismerésének a mi számunkra csak egyetlenegy útja-módja lehetséges: „akarattyának esmerete."*) Előbb tehát tapasztalnunk kell, hogy Istennel „kit ű természetibe senki meg nem foghat"

4) közünk van, ') K. 3. ') Grundriss d. Dogmengeschichte 1. ') Κ 33. 4) Κ. 5. Theol. Szaklap XII. évf. 7