Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Schneller István dr.-tól: Jézus messiási tudatának kialakulása

Jézus messiási tudatának kialakulása. 177 magára veszi, hogy δ igenis Istennek fia: bírái felháborodnak, Istenkáromlást látnak e tényben, a főpap behasítja ruháját s egyhangúlag kimondják Jézus fölött a halál-ítéletet·. Ha Jézus e címet használja, provokálja a konservativ, vezető, politikai pártot s a katasztrófa túlkorán bekövetkezik. Most, midőn Jézus látta, hogy a kocka már is el van vetve — még csak most ismeri el — reáhagyásáva 1 — igenis én vagyok az. 2. Eközvetlenokon kívül volt néki még egy másik oka. Nem akarta maga számára lefoglalni az Isten-fiúságot. Mindannyian lehetőség szerint a mi Énünkben adott, abba beleteremtett jobb Énünk alapján Istennek gyermekei, Istennek fiai vagyunk ! Erre minősít Jézus szerint a szeretet és másrészt a békesség művelése. Az Isten-fiúságnak Jézus szavai szerint csak e két feltétele van. Isten maga a szeretet. A szeretet Jézus szemében egyetemes természetű, még az ellenséget ki minket üldöz, még azt sem zárja ki. Mindenkiben van valami jó. Ha mi ebbe a jóba behatolunk, azt sajátosságában felismerjük s ezt a jót a másban, még az ellenségben is ápoljuk: akkor szeretünk igazán, szeretünk úgy, amint Isten szeret, aki a világító, meleg napsugarat és az áldó esőt mindenkire küldi. Aki így szeret : az békességes is, mivel mindenkinek megadja azt, ami őt illeti. Akiben ily szeretet él : az tökéletes, mint a mi atyánk. Mt. 5, 4

4—

4

8. Ezért is Isten fiai azok, kik még ellenségeiket is szeretik Lk. 6,

3

5. Mt. 5,

4

4 sköv., továbbá, kik a békén munkálkodnak Mt. 5,

9. Ezek nem e világnak, hanem a világosság világának gyermekei. Lk. 16, 8. Ők az Isten országának fiai. Mt. 13,

3

8. *) Hogy Krisztusnak éppen ily alakban ez központi gondolata : ezt világosan mutatja Pál apostol, aki bár gyakran a zsidó theologia ködén át, mégis legmélyebben behatolt Krisztus gondolatvilágába. Szemben a törvény szolgaságával — mi Krisztus által, Istennek mibennünk ténykedő szelleme által az Isten-fiúság szabadságára emelkedtünk. Krisztus csak a πρωτότοκος (ν πολλοίς ϋδελφοΐς. Rom. 8, ,

8. — Akiket Isten szelleme mozgat, οντοι υϊοι eioi &cov Rom 8, Ez Isten fiainak külső érvényesülése (

άποχάλνψις) után sóvárog az egész teremtett világ. Rom. 8,,,. Nem zsidó szabadalom ez : már Hozseas próféta is látta, hogy éppen a pogányok neveztetnek Isten gyermekeinek. Rom. 9,

j

e. Krisztus eme szeretet szellemének első hirdetője és megtestesítője, így az Isten-fiúság szempontjából elvi jelentőségű Eph. 1,,,. Vele együtt alkotják e szellemtől áthatottak Istennek templomát, amelynek ezért is sarkköve Krisztus. Eph. 2,

1

9—„. Ha Krisztus e szeretet szellemével szivünkben lakik : úgy megteltünk Istennel. Eph. 3,

1

71

9. Kiki sajátos hivatása által a szeretet erejében kölcsönösen kiegészítve, segítve egymást — építi ki mintegy Krisztusnak testét, Eph. 4, u,„,

i

e, azt a testet, avagy templomot, amelyet Isten szelleme tölt be, úgy, hogy az Isten az, ö ím πάντων xai διά πάντων xal iv πι

«dir. Eph. 4,

β. Midőn tehát így Isten szelleme Krisztus által szíveinkben megnyilatkozik: Istenben atyát lát, úgy, hogy nincs már szolga, hanem mindnyájan Isten fiai. Gal 4 A törvény csak nevelő volt Krisztusra, Theol. Szaklap. XI. érf. 12