Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Szelényi Ödöntől: Eckehart mester élete és tanítása
Eck eliart mester élete és tanítása. 85 merünk E.-óinak tekinteni. így Spamer (i. m. 307—420) kimutatja, hogy Pfeiffer tizennégy oly prédikációt tulajdonit E.-nak, melyeknek kéziratai egy szóval sem említik E. nevét. 28 beszéd a baseli Tauler kiadásra támaszkodik, 54 prédikáció eckeharti volta mellett egy-egy kézirat tanúskodik, 13 prédikáció mellett 2—2 kézirat szól, végre 1—1 prédikáció 3—4—5 kézírat által igazolható. Mindazonáltal a mai E. kutatás mégis első sorban a prédikációkra kénytelen támaszkodni, különösen az első 105-re. Sokkal rosszabbul állunk a traktátusokkal. A tizennyolc közül csak kettőt hagyott meg a kritika E. tulajdonának, ezek: Pfeiffernól az V. ós XVII. számúak. Mindaz az állítás tehát, mely a többire támaszkodik, homokra épült és módosítandó. így pl. Lásson nagybecsű munkájának némely részei is. A két hiteles értékezés közül is az V. számú a biztosabb. Cime: Das Buch der göttlichen Tröstunge. (Legújabban kiadta Philipp Strauch: Μ. E. Buch der göttlichen Tröstung und von dem edlen Menschen (Liber Benedictas) Bonn. 1910). Magyar szempontból is érdekes. Wenck János heidelbergi theológiai tanár ugyanis egyik Nicolaus Cusanusnak Docta ignorantia c. műve ellen írt vitairatában megemlíti ezt a munkát a következő szavakkal: Huic conclusioni alludit magister eghardus in libro suo volgari, quem e didit pro regina rugarie sorore ducum austrie, quod incipit: Benedictus deus stb. Az a magyar királyné, akiről itt szó van Ágnes, III. Endre felesége, Albrecht király leánya (1280— 1364). Igen érdekes nőalakja a középkor végének. Egy ideig atyja meggyilkoltatása után az aargaui Habsburgág legkiválóbb reprezentánsa, érdeklődéssel viseltetett a tudomány és művészet iránt, de első sorban mólyen vallásos lélek volt erős egyházias érzéssel, sok kolostor bőkezű pártfogója. Ura halála után (1301) eleinte Bécsben lakott, majd pedig Königsfeldenben különösen 1318-tól, ahol a két kolostor közötti kis házban lakott. A német misztika történetében nagy szerepet játszott tössi kolostornak is gyámolítója, itt végezte be napjait III. Endre leánya Erzsébet. (Liebenau i. m. 438. Pór Antal: Ágnes magyar királyné és leánya Erzsébet Bdp. 1888). Ε kitérés után megemlítjük még, hogy minden valószínűség szerint 1305 körül ajánlotta fel Ε. e munkáját Ágnes királynénak, akinek bizony akkoriban sok lelki vigaszra volt szüksége. — A VI. számú traktátusról (das ist swester katreimeister eckehartes tochter von strásburg) bebizonyosodott Denifle nyomán, hogy nem E. hanem a szabad szellemek környezetéből került ki. Tartalmánál fogva igen érdekes mű, mely tükrözi a kornak azt a tendenciáját, hogy a nőket vallásosság tekintetében a céhbeli theológusok fölé állítsák. — A Pfeiffertől mondások („Sprüche") alatt közölt gyűjtemény részben töredékeket tartalmaz. E. prédikációiból és egyéb
