Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Szelényi Ödöntől: Eckehart mester élete és tanítása
Eckeli art mester élete és tanítása. 79 Pedig kettős igazság nincs, vagy neki van igaza, vagy az egyháznak. Erre azzal felelhetünk, hogy nemcsak E. hanem a katholicizmus sok más szelleme is túltette magát ezen a kétségen, visszavonta a megrótt tanokat és mégsem érezte, hogy „sacrificium intellectus"-t követett el. Pedig még nem volt érvényben a Fr. X. Kraus óta hangoztatni szokott alávetés, mely szerint az olyan pap, aki magát egy felsőbb határozatnak aláveti, nem tesz mást mint az olyan tiszt, aki magánvéleményét feljebbvalója ítéletének alárendeli, úgy hogy az ilyetén alárendelés a szubordináció aktusa, de nem jelenti a saját meggyőződésről való teljes lemondást. De tagadhatatlan az is. hogy mégis jobban megragadnak bennünket az olyan alakok, akik az általuk vallott igazságtól nem tágítanak és érte kockára vetnek mindent, életöket is. Ezért igyekeztek némelyek E.-ot ilyen hősnek feltűntetni, Némileg elképzelhetjük, hogy a hithű E.-nak mennyire fájhatott bevádoltatása és hogy utolsó napjait, hogy megkeseríthette az eretnekség vádjának disszonáns hangja. Hívei szemében azonban ez a pör éppenséggel nem ártott neki, ellenkezőleg tragikus vége hőssé, vértanúvá magasztosította és csakhamar a legenda szőtte élete körül arany szálait, annál is inkább mert tiszta, feddhetetlen jellemét ellenfelei sem vonhatták kétségbe. A pápai bulla is ilyen hangon ítél róla. Igaz, a tudósvilágnak napirendre kellett térnie fölötte, különben is alkonyata felé közeledett az a skolasztikus szellem, mely bélyegét rányomta E. latin munkáira. Ez eléggé megmagyarázza, hogy latin munkái nagyrészt veszendőbe mentek, de nem úgy történt német munkáival is. Prédikációit, egyes mondásait titkon lemásolják és kézről-kézre adják. Lelkes és congenális tanítványok (Tauler, Seuse a Deutsche Theologie szerzője stb.) pedig terjesztik, népszerűsítik, egyszerűsítik az ő főgondolatait és úgyszólván közkinccsé teszik. Ezenkívül igyekeznek nemes alakját és tanait minden félreértés ellen megvédeni ós különösen a megbélyegzett eretnekektől („szabad szellemek ') megkülönböztetni, mert ezek is szerettek E.-ra mint mesterökre hivatkozni, úgy hogy E. mintegy gyújtópontnja e kor vallásos (heretikus és egyházias jellegű) mozgalmainak. Egyfelől annak kimutatására, hogy az eretnekek nem minden alap nélkül hivatkozhattak E.-ra, másfelől azért is. mert E. tanának némely kinövésére vet fényt, itt közöljük, magyar fordításban némi rövidítéssel a megrótt cikkeket. 1) 1. Az Isten nem teremtette előbb a világot, mert a dolog nem cselekedhetik addig, a míg meg nincs, annálfogva ') Egyes tételekkel találkozni fogunk E. tanának tárgyalása közben.
