Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Wagner Gézától: Zsinati előmunkálatok

Zsinati előmunkálatok. 69 egyház tagjai 6650 K-t, a budai egyház tagjai 8893 K-t, és az óbudai egyház tagjai 1873 K-t fizettek saját egyházuk céljaira. Ezek az adatok hangosan szólnak. Sok mással is kie­gészithetők volnának. Mind arról tennének tanúságot, hogy az evangélikus egyházak nem osztoznak egyenlően vagy arányosan az egyházi feladatok megoldásában, — tagjaik nem egyenlő alapon vesznek részt a teherviselésben; — ebből pedig (ezt talán magyarázni nem kell) az inkonvenienciák egész sorozata keletkezik. A német ós tót egyház tagjai nem vesznek részt a vallástanítás feladataiban, a tót egyház a polgári és közép­iskolák feladataiban sem. Utóbbi tekintetben a budai és óbu­dai egyházak is eximálva vannak. A békét az 1848/9. évi szabadságharc után egy ambició­zus segédlelkész bontotta meg, a kit az egységes egyház a tót istentiszteletek és funkciók ellátására választott meg ós a kit utóbb a tótnyelvű hitsorsosok illetéktelenül ős jogta­lanúl lelkésszé választottak meg. Az adókivetést is nehezíti, de a reklamációkat is sza­porítja az, hogy a nemet vagy tót egyházhoz csatlakozás alapján bárki kivonhatja magát az egyházi adó fizetésének kötelezettsége alól. Minden költözés a Duna egyik partjáról a másikra: adó tekintetében reklamációra adhat okot, — és mivel a hit­sorsosok a legtöbb esetben nem jelentik be lakváltozásaikat, sok esetben pedig megmaradni kívánnak az eddigi egyházi kötelékben: kétszeres adózások és elógiiletlenségek kö­vetkeznek. Az is visszásság, hogy oly evangélikusok, a kik több fővárosi kerületben bírnak vagyonnal, lakással, vagy kere­settel: több evangélikus egyházhoz tartozóul tekintessenek. A pesti magyar egyházat az, hogy a feladatok és ter­hek oroszlánrésze reá nehezedik és az egyháztagok hova­tartozósága labilis: jelentékeny deficitekbe sodorta, a me­lyekből évek óta nem tud kivergődni, habár tartózkodik, — mert tartózkodni kénytelen — oly humanitárius intézmé­nyek megvalósításától és fejlesztésétől, a melyeknek a fő­városban nem szabadna hiányozniok! Ezt az állapotot fenntartani nem lehet, nem szabad. Ezt nem egyeseknek érdekei, nem partikaláris érdekek, hanem a magyarhoni evang. egyház közérdeke tiltja, a mely hazánk fővárosában feltétlen szükségképpen az evangélikusok olyan organizációját követeli, a mely az egyház céljait minden irányban megvalósítani segíti és azokat a jogosulatlan tenden­ciákat és separatisztikus törekvéseket, a melyek akadályul szolgálnak, megszüntesse. Jogosulatlan tendenciákról és separatisztikus törekvé-

Next

/
Thumbnails
Contents