Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből

Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. Skót egyházi élet a XVII. században. Ε cím alatt nem tisztán a szorosabb értelemben vett egyházi életet fogjuk fejtegetni. Az egyház, mint egység, nevelői intézmény, célja tagjait a keresztyén élet fejlődésében a közösség nevelői erejével támogatni. Ennélfogva munkáját is egységnek kell felfognunk. Ez egységes munka központi gondolata a nevelés, azaz az egyháznak olyan tevékenysége, mellyel tagjainak vallásos kulturkincsét részben átadja, részben őket ennek birtokában megerősíti. Az egyháznak e munkája azonban a vallásos személyiségeket tételezi föl. A személyisegek hite proiciálódik közös hitté, hogy az a közös hit egyének nevelő erejévé változzék át. így kapcsolódik elválaszthatatlanul, de összeelegyithetetlenül az egyéni vallásosság a közös épüléssel, vagyis az individualizmus a vallásos szocializmussal. A skót egyházi élet még az általános elvi alapok mellett egy külső oknál fogva is jó példa az egyház egységére. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az egységet két oldalról fenyegetheti veszedelem. Az egyik, ha az egyház személyiségképző erejét háttérbe szorítják, és helyette a szociális vonás nyomul előtérbe. Ilyenkor az egyház keresi a módot, mellyel tekintélyét biztosíthassa tagjai előtt ós azokat magához kösse, és megtalálja az egyházkormányzat, vagy konfesszió kötelező voltában. A másik oldalt az individualizmus túltengése mutatja. Ilyenkor az építés célja: a közösség, feledésbe megy, és egyének építését tűzik ki célul. A gyülekezet jellege elhomályosul, külön társaságok keletkeznek, melyek megbontják azt és helyébe a korlátlan rajongásnak és szent tobzódásnak mértéktelen űzését teszik. Például ez volt az eset Korintusban a Pál idejében, mely alkalmat adott az apostolnak kikelni 'a nyelveken való beszéd őrjöngése ellen : „azonképen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek". Bármelyikre is a kettő közül, alig van példa a skót egyház történetében. Ennek oka a skót népjellem két alapvonásában keresendő. Theol. Sz&kUp II. évf. 1