Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Sebestyén Jenőtől: Kálvinizmus és demokrácia
ICálvinizmus és demokrácia, 37 adni 1) most áttérek a második tárgyra t. i. a kálvinizmus és demokrácia egymáshoz való viszonyának ismertetésére. Itt azonban legelső sorban arra a kérdésre kellene kitérnem, hogy miért volt épen a kálvinizmus a legalkalmasabb a demokrácia elveinek felébresztésére és miért nem a keresztyénség többi felekezete? Azonban azt hiszem, túllépném a számomra kijelölt határokat, ha ennek a kérdésnek bővebb taglalásába bocsátkoznám. Egy mondattal azonban mégis megfelelhetek reá t. i. azért, mert a kálvinizmus világnézetében már csiraszeriileg meg vannak ezek az eszmék sokkal inkább, mint a többi felekezetek felfogásában. Annyi bizonyos, hogy a történelem tényei mellettünk szólanak s ugyanakkor világosan mutatják azt, hogy a katholicizmus, mint Lecky mondja találóan „természettől fogva képtelen volt a demokratikus mozgalmak ébrentartására és ápolására". 2) És még egy katholikus folyóirat is elismeri, amit különben mi is tudtunk már régen, hogy maga a hierarchia, a papi ós világi elem között levő és benn a papságban is meglevő papi és rendi külömbség, maga az egész pápaság tökéletes ellentétben áll mindonféie demokráciával. 3) Sem ez, sem a vallásszabadság gondolata nem fér össze a római katholicizmussal. 4) A reformáció azonban bizonyos tekintetben ós épen ezekben a kérdésekben megformálta még a róm. katholikus egyház gondolkozásmódját is, 6) mennyivel inkább tehát a protestáns egyházakét. A reformáció ugyanis létjogosulttá tette az egyéniség elvét, megszüntette a hierarchiát, tehát eltörölte a papságban levő fokozati külömbsógeket, sőt magát a papságot is, mint valami magasabb rendű életet képviselő külön osztályt, eltörölte a kettős morált, t. i. a magasabb rendű szerzetesi és az alacsonyabb rendű laikus morál megszüntetésével és az egyetemes papság elvének proklamálásával egyenlőkké tette az embereket Isten előtt, egyenlőkké abban *) Lásd : Kálvin és a kapitalizmus. Felolvasás. A Kálvinszövetség kiadványa 1911. ') W. Ε. H. Lecky: Hiatory of the rise and influence of the spirit of rationalism of Europe. London. 1910. II. 219. o. *) W. Hasbach: Die moderne Demokratie. Jena. 1912. 425. ο. *) Természetes azonban, hogy azért mindakettővel kacérkodik. Azonban csak ott, ahol a népesség túlnyomó számban róm. katholikus. Itt szívesen vallja a róm. katholicizmus is a demokrata elveket, Sót még az általános választójognak is lelkes hive. Ezért fogadták az olasz róm. katholikusok is olyan nagy örömmel nemrég a választójog széles kiterjesztését, mert tudják, hogy ez által a hatalom az ő kezükbe kerül. Még az „Alkotmány" is örül ennek és jelzi, hogy erre a nem várt fordulatra Olaszországban „a radikálisok, liberálisok és szocialisták is megdöbbenve szisszentek föl". Természetesen, mert hisz az igazi nép — a vidék, még fanatikus róm. katholikus. így van és igy lesz ez nálunk is. A róm. kath. népszövetség már várja is az akció pillanatát β elő is készült rá. Ezért is sürgeti annyira az általános választójogot. ') Mr. Groen van Prinsterer: Ongeloof en revolutie. Leiden 1847.171. o.
