Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből

Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. 29 áll, aki hirdette, hogy a magam üdvözléséről való bizonyság feltétlen bizonyítéka annak, hogy a választottak közé tartozom. És ép ez az, amit az idézett 12. felelet második része kimond. Jellemző, hogy ezután hetven évvel ugyanezért a szóért, hogy bizonyság, (Assurance) vagy bizalom, támadták meg Fisher könyvét

1), melyben azt állította, hogy a hit lényege a bizalom. A többi káték tantartalma szigorúan a kálvini repobratiotant hangoztatja, az előbbiekből láthatóan azt tartván a káté gyökerének. A káték módszere épenséggel nem kielégítő. Az első és második rész közötti űr miatt az első részből a gyakorlati vonatkozások teljességgel hiányzanak. Az ugy tűnik föl, mintha egy külön adott tananyag volna, melyhez külsőleg kapcsolódik az utóbbi. A hivatalos egyházi katechesis ez elsorolt káték mellett még és főképen a Wodrow-fóle „Sum of saving knowledge"hez csatlakozott. Mellékelve voltak hozzá rövid compendiumok gyanánt. „The practical use of saving knowledge;" „Warrants to believe" ós „The evidences of true faith."

2) Mindháromban paragrafusokra szedett, bibliai lokusokkal körülrakott rövid mondatok, csak a legérdekesebből, a „Warrant to bilieve"-ból a következőt: Először beállít egy tételt, pl. Isten hívása (Ézs. 4 : 1—5.) Most jön egy syllogismus, mely az illetőt biztosítja afelől, hogy igazhitű: „Mindenki, aki elfogadja a szabad kegyelmet: Jézusé. Én elfogadom Isten szabad kegyelmét, tehát a Jézusé vagyok." Vagy még egyet: Isten ünnepélyes parancsa (I. Ján. 3 : 23.) syliogismus: Aki Isten haragjától való felelemből és saját bűnei tudatában Jézushoz menekül és az ő törvényének engedelmeskedik, annak a hite erős, megváltó hit lesz. Én hozzája menekülök, tehát engem hitem megtart." Készakarva választottuk ezt a példát, hogy rajta be lehessen mutatni a kor írásműveinek tantartalmát és egész vallásos világnézetét. Hol van ez a syllogizált, elhitetett és törvényhez ragaszkodó hit a Jézus derült bizalmától, vagy a Kálvin fanatikus meggyőződésétől. És hol van az az Isten haragjától rettegő vallás attól, amely a tékozló flu példázatában leli örökszép kifejezését. Ha ez sem formalizmus, ha ez sem jogi felfogás, akkor a zsidókról és keresztyén judaizmusról beszélni felületes nagyképűség. Most döntsük el még röviden, mi lehetett e hosszú, egy emberi életre kiterjedő katechizálás célja. Elvileg a l) Marrow of Modern Divinity. A vita 1715-ben kezdődött, azután többször felujult. a) The Conf. of Faith, larger and Sborter Catechism etc. etc. Edinburgh. Hunter. 1876.