Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből
30 Imre Lajos. katechesis célja, hogy az egyház birtokában levő vallásos kulturkincset, vallásos világnézetet ugy adja át a gyermeknek, hogy az megérezze közösségét azokkal, akik ugyanegy világnézetet vallanak vele. Az egyházba való öntudatos beletaglalódás ideje a konfirmáció és vele együtt a gyermek fölhatalmaztatik arra, hogy a többiekkel való egységének dokumentálásául a közösség sacramentumát az úrvacsorát felvegye. Ebből következik két dolog: 1. Az úrvacsora föladása sohasem történhetik az ünnepélyes kózrátótel előtt; 2. a gyermekek sohasem vehetnek konfirmáció alkalmával egyedül Úrvacsorát, mert akkor a gyülekezet ki van játszva. A skót egyházban a konfirmációról igen bizonytalan nyilatkozatok vannak. A konfirmáció belső jelentése, az egyházba való felvétel, teljesen hiányzik, a kézrátétel szintén; egyetlen egy dolog van, mely emlékeztet a cselekményre, melyet nagy fantáziával konfirmációnak lehetne nevezni, ez az urvacsoraosztás előtti kérdezés. Itt tehát vizsgálatról van szó, melyet különösen elrendel az 1668. t.-c.') Mi volt a kérdés tárgya ? A hiszekegy, dekalog, úri ima. Hangoztatják a keresztségi fogadalmat, de az egyházról egyik intézkedésben sincs szó. A konfirmáció tehát e korban puszta vizsgálat, mely a ker. hittan, azaz a káté főpontjaira irányul. Hogy ez maga sem konfirmáció, csak vallásvizsga, nem fölvétel az egyházba, csak úrvacsorához való bocsáttatás a belső jelentés kiemelése nélkül, mindenki első pillanatra észreveheti. Még világosabb az abból, hogy az úrvacsora előtti vizsgálatot mindenkinek ki kellett állania. Ε vizsgálat tárgya ugyan legfőkép a sacramentumok jelentősége volt, de ez a dolgon nem változtat. Mauchlineben 1735-ben már a szószékről hirdeti ki a pap a vizsgálat napjait és pedig vasárnap általános vizsgálat, hétfőn azoké, akik elmaradtak, kedden, akik először jönnek úrvacsorához. Az admissió föltételét Baillei igy irja le: „a tudomány kellő mértéke és hitvallomás arról, hogy hiszik az igazságot; másodszor, hogy életükben és beszédükben feddhetlenek; harmadszor, hogy magukat az egyházfegyelemnek alárendelik." 2) Világos, hogy itt az utolsó nem az, amit mi az egyházba való fölvétel alatt értünk, tisztán csak egy nyilatkozat, mely elismeri az egyház tekintélyét. A protesterek alatt még egy negyediket csatoltak hozzá, „tiszta és bizonyos jelek újjászületéséről". A sacramentalis böjtöt a rendes heti böjtön kivül számították és igen szigorúan tartották meg. Mi tehát a vallástanítás célja ? Nem a konfirmáció, mert ennek a megtörténtével a katechizálás tovább folyik. ') Sprott. Worship and Offices of Ch. o. Sc. Lond. 1882. A. Edgar. Old Churchlife on Scotland.
