Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből
28 Imre Lajos. pásztor fölött, aki a katechizációt tartja, mint a családapák fölött, akik ezt a családban gyakorolják, hanyagság esetében függesztessék föl a lelkipásztor. (1649. jul. 30.) Csak természetes, hogy az ilyen nagy elterjedettség és ilyen erős kényszerítés mellett gombamódra termettek a káték is. A covenant korabeli káték speciális kálvinista dogmatikai alapon állanak, mig a westminsteri már szabadelvűbb, de természetesen csak anglikán hatásra. A westminsteri zsinat alatt óriási száma keletkezett a kátéknak, közülök a legfontosabbakat anglikán és skót eredetükben külön, Mitchell gyűjtötte össze óriási szorgalommal részint egészben, részint töredékekben. 1) Van itt a kor legnagyobb emberei, köztük Rutherford, Ball, Blair (Robert) és Wisher tollából. A sok kísérletezés, nézeteltérések és dogmatikai különbségek egyeztetése árán végre sikerült a kisebbik kátét összeállítani, melyből később a nagyobbat feldolgozták. Részletes ismertetést adni az egyes kátékról itt nem áll módunkban, csak azok és különösen a „Larger és Shorter Catechism." rövid jellemzését adjuk a következőkben:'· 4) A káték beosztása nagyjában a hiszekegyet követi. Mindegyik káté Istenről, Jézusról, a Szentlélekről szóló hitcikkeket letárgyalja, aztán átmegy az erkölcstani részre ós itt adja a dekalogot és miatyánkot. A két rész közötti szakadék nyilvánvaló. A kettőt vagy általában sehogy (Rutherford, New Catechism) vagy laza átmenettel (Shorter Catechism) köti össze. Az egység megőrzésére, bár sikertelenül, kísérletet tett az A. B. C. cimü káté, mely a credo, dekalog ós Uri ima hármas beosztását érvényesiti, de az egyházról, szentlélekről, praedestinációról és a ker. élet folyamáról (bűnbánat kivételével) egy szót sem ejt. Talán ez a hiányossága lehetett oka annak, hogy az 1648. évi zsinat XIX. sessiójában kimondá, hogy „a káté ujranyomatása ós oivastatása szigorúan tilos a benne levő nagy tévedések (gross errors) miatt az egyetemes üdvözülésről, sacramentumokról etc." Ha most a kátét kikeressük, ott az inkriminált részek a következőkép hangzanak: 11. kérdés: Minden ember megváltatott Krisztusban, aki Ádámban elesett? Felelet: Nem, csak azok akik igazán hittek benne. 12. kérdés. Mit nevezel igaz hitnek ? Felelet. A Jézus Krisztus igaz ismeretét (trae knowoledge), a benne való üdvösség meggyőződésével." Nyilván igaz, hogy itt areprobáció gondolatáról egy szó sincs az egykorú skót káték értelmében. Világos azonban az is, hogy a szerző tulajdonképen Kálvin alapján ') Mitchell: Catechismus of the second Reformation. London 1886. Itt a vita története is részletesen le van írva. *) Gondolatmenetét újra a »Shorter Catechismus«-nak, mint a »Megváltó tud. summájának« bővebben 1. : A skót vall. nevelés története. Theol. Szaklap IX. 199. Itt csak rövid jellemzésére szorítkozhatunk.
