Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Könyvismertetés - Szimonidesz Lajostól: Die Religion in Geschichte und Gegenwart
Könyvismertetés. 319 szent emberek hármas kategóriájába csoportosítja a rengeteg anyagot és a Hackmanntól származó, a nem keresztyén vallások szeretetmunkájáról szóló rövidebb áttekintés. A szociologia kérdései közül minden oldalról megvilágítást nyer az agrárizmus (történet ós politika), a vagyon és jövedelem, a pénz és hitel, a szövetkezetek, kereskedelem, kapitalizmus, osztályharc, fogyasztás és termelés és a bér kérdése. A kitűzött célnak megfelelőleg sok fontos cikk szól a jelen vallásosságáról. Az e körbe tartozó kérdések legnagyobb részét Baumgarten Ottó dolgozta fel. A modern Jőzusirodalomrói szóló tanulmányát már említettük. Ebbe a körbe vág Oeser „Dichter und Denker des Auslands in ihrem Verhältnis zur Religion" c. munkája. Különösen ki kell emelni Baumgarten: Christentum. Seine Lage in der Gegenwart c. cikkét, melyben dicsérendő' nyíltsággal mutat rá nemcsak a misszió hódításaira, hanem azokra a veszteségekre is, amelyek a keresztyénséget a saját hazájában érték, ahol mint intézménynek és mint vallásnak egyaránt megingott a pozíciója. Nem titkolja el azt sem, hogy a lélekben és igazságban való istenimádást hangsúlyozó modern protestantizmus nagy mértékben népszerűtlen Istennel minden formaság nélkül való érintkezése miatt, sőt rámutat arra a tragikus helyzetre is, hogy sokszor legjobb akarattal végzett vallásos felvilágosítás hajótörést szenved, hanem a tömegnél egyenesen káros hatást is válthat ki. A ,.pótvallások" megteremtésére irányuló kísérleteket is felsorolja. Végül mégse pesszimizmussal zárja sorait, hanem hisz a keresztyén elv erejében s azt hiszi, hogyha a minden ember vallásosságába vetett hit illúziójából ki is kell gyógyulnunk, a keresztyén hit a jövőben emelkedettségben ós bensőségben csak nyerni fog. A korszellemből magyarázható s érthető meg Oesernek a szülőkről irott, keserű iróniával telt cikke. „ Engländerei im kirchlichen Leien"· cím alatt pedig Baumgarten óv a piacokon való imádkozástól, egyházi énekeknek népdalmelódiákra való alkalmazásától s más hasonló kinövésektől, melyek a józan protestantizmus jellemének meg nem felelnek. Viszont ugyanő mutat rá a protestáns vallásosságnak egy nagy hiányára Grazie in der Religion c. cikkében. Kant méltóságának Schiller bájával való egyesítését kívánja a vallásos érzés kifejezésében, énekben, prédikációban. Igen fontosak ős újszerűek azok az adatok és ismertetések, melyek a legújabb vallásos, egyházi, egyházpolitikai csoportulásokról és törekvésekről (Evang. Bund, Evang. Vereinigung, Christliche Welt und Freunde der christlichen Welt, Evang. Sozial Christlich- Sozial Ferienkurse (theologische), Disku3sionsabende. Dürerbund, Los von Rom Bewegung, Gemeindeorthodóxie Gemeinschaftschristentum, Germanisierung dos Christentums) szólnak. A most élő vagy hozzánk közelebb álló theologusokról, philosophusokról és vallásos jelentőséggel biró nagy emberekről rövid, tárgyilagos ős minden lényegest kiemelő életrajzokat találhatunk benne. (Bauer Br. Bonus, Carlyle, Bismarck, Freussen, Haeckel, Harnack, Humboldt S. Kalthoff, Kierkegaard, Lhotzky stb.)