Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Könyvismertetés - Szimonidesz Lajostól: Die Religion in Geschichte und Gegenwart

Könyvismertetés. 315 A 2. kötetben a páli és a jánosi thoologia foglal helyet. Itt természetesen szintén találkozunk gyökeres s alapos átdolgozásokkal. Űj pont szól a Pál apostol rendszere kérdéséró'l (8 — 12. 1.). Pál megtéréséről most 5 helyett 3 pontban szól. Egy új pont foglalkozik a szentségek tanának kezdeteivel Pálnál (207. kk. 1.). A mai tudományos tárgyalások hatása, hogy egy új pont Jézus és Pál viszonyát kutatja (229—236. 1.). Különösen alapos átdolgozáson ment át a pásztorlevelekről szóló szakasz. És hogy a jánosi theologiával foglalkozó szakaszon is Holtzmann sokat javított, magától értetődik. Szóval mondhatjuk, hogy Holtzmann újtestamentomi theologiájának 2. kiadása új könyv. De azzá teszik különösen a jegyzetek is. Azok t. i. teljesen újak. Az 1. kiadás jegyzeteit, melyek az 1897-ig megjelent szakirodalmat figyelembe vették, most egészen más jegyzetek pótolják, melyek az 1897 — 1910. évek szakirodalmát tartják számon. Máskép Holtzmann nem cselekedhetett, hogy műve jellegét fenntartsa, mely abban áll, hogy a kor tudományának állását visszatükröztesse. Az 1897. év előtti és utáni irodalom feldolgozása megbontotta volna a mű terjedelmét. Mindennek következése pedig az, hogy az egészen űj 2. kiadás mellett, mely ezért szakkönyvtárakból nem hiányozhatik, az 1. kiadásnak is még nagy értéke marad, úgyhogy ennek birtoka a 2. kiadás mellett egyáltalán nem válik feleslegessé. Dr Daxe

r György. Die Religion in Geschichte und Gegenwart. Handwörterbuch in gemeinverständlicher Darstellung . . . Unter Mitwirkung von Hormann Gunkel und Otto Scheel herausgegeben von Friedrich Michael Schiele und Leopold Zscharnack. Tübingen J. C. B. Mohr (Paul Siebeck) kiadása. I —III. kötet. A két első kötet ára kötve á 26 Mk. A harmadiké 30 Mk. (A két utolsó kötet még nem jelent meg. Az egész mű ára kötve kb. 135 Mk. lesz). Az utolsó pár évtizedben a theologiai tudomány nagyot haladt. A munkamegosztás ós az egyes kérdésekkel való beható foglalkozásra való törekvés megtermették a maguk gyümölcseit. Az univerzális tudás helyébe a szaktudás lépett tudományos eszménykép, a jó munkabeosztás és a helyes önmérséklettel végzett speciális kutatások rengeteg új anyagot tettek hozzáférhetővé, ismereteinket nemcsak gyarapították, hanem mélyítették és sokban helyesbítették is. Azonban a mai theologiai kutatásnak nem a szakszerűség, a megbízhatóság, a kevésen és a kicsiben való hűség az egyedüli jellemvonása. Ennél sokkal jellegzetesebb rá nézve az a tény, hogy az utolsó két évszázadban a theologia látköre roppantul kiszélesedett, hogy a theologia kinőtt az egyes egyházak keretéből, mind több és több szabadságot vett magának, áttörte azokat a korlátokat és előítéleteket, melyek a szabad mozgásban gátolták s a többi tudományok egyenjogú és egyenrangú társává küzdötte fel magát. Mert az az idő, amikor a theologia királynő volt, elmúlt. Azóta volt olyan kor is, melyben a /