Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Könyvismertetés - Szimonidesz Lajostól: Die Religion in Geschichte und Gegenwart
316 Könyvismertetés. 316 theologia legszentebb eszményeit csak a „vagy csalás, vagy butaság" alternatívájának a mértékével mérték. Most a theologiának azért kell megint küzdenie, hogy a tudományok helyet adjanak neki maguk között, magukkal egyenrangúnak ismerjék el. Az elismertetésnek azonban ára és feltételei vannak. A theologiának le kell mondania sajátos meggyőződéseiről. Ügy a szentírást, mint a hitvallásokat ki kell szolgáltatnia a tudományos kutatás számára s magának is hozzá kell ahhoz szoknia, hogy a többi tudományok kipróbált módszereivel dolgozzék. Útat kell nyitnia saját területén keresztül a kritikának. Célja tekintetében is alkalmazkodnia kell a közös nagy tudományos célhoz: ő sem szolgálhatja mint tudomány egy kisebb vagy nagyobb közösség, felekezet, egyház vagy vallás érdekeit, hanem az igazságot kell keresnie. A nagy árat a theologusok egy része szívesen, más része kelletlenül, de megfizette s mi ennek a tudományos haladáshoz való alkalmazkodásnak, a kérlelhetetlen igazságszeretetnek köszönhetjük a theologia fellendülését, haladását, eredményeit és új, tiszteletreméltó pozícióját, mellyel tudományos téren is fényes bizonyságát szolgáltatta a protestantizmus életképességének és jogosultságának. Miután azonban ez a nagy tudományos munka szakkönyvekben és tudományos monográfiákban volt eldugva, vagy eltemetve s róla a közönség nem igen vett tudomást, minek ékesen szóló bizonyítéka az a feltűnés, amit pl. Delitzsch híres felolvasása, vagy Harnacknak a keresztyénség lényegéről szóló előadása okozott, a theologusok a tudományos eredmények népszerűsítésének a szükségét is mindjobban belátták. Szünidei tanfolyamokon igyekeznek összefoglalni s közölni munkájuk eredményeit (1. a Töpelmannál megjelenő, „Vorträge der theol. Konferenz zu Glessen c. előadássorozatot, ahol Heinrici, Kattenbusch, Mirbt, Deissmann, Rode, Weiss J. Drews, Jülicher, Knoff, Holtzmann, D., Krüger Gusztáv és mások előadásai jelentek meg), az egyetemeken pedig az összes fakultások hallgatói számára hirdetett előadások (a leghíresebb Harnacké: Wesen des Christentums, mely könyvalakban 56—60 ezer példányban kelt el s magyarra is le van fordítva), s a mindenfelé tartott vallásos estélyek szintén ezt a célt szolgálják. A tudományos eredmények népszerűsítésében fontos szerep jutott Bousset Wesen der Religion c. munkájának, mert ez adta meg a „lökést a „ Religionsgeschichtliche Volksbücher" c. vállalat megteremtésére, melyben a legkiválóbb szakemberek élvezhető s könnyed formában, példátlan olcsó áron teszik hozzáférhetővé távolabb állók számára is a theologiai kutatás eredményeit. (E vállalat ellensúlyozására konzervativebb theologusok szintén hozzáláttak a munkához, melynek eredménye a „Biblische Zeit und Streitfragen" c. füzetsorozatban fekszik előttünk). Ezeken kivül több különböző árnyalatú könyvsorozat igyekezett a maga hasznára fordítani a közönség érdeklődését. Teubnernél az „Aus Natur und Geisteswelt" Quelle u. Meyernél
