Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Szlávik Mátyás dr.-tól: Lutheri és kálvini vallásosság

296 Dr. Szlávik Mátyás. csak a kálvinizmus rokonságát igazolja az ószöv. népével. A lutheránusság Tröltzsch szerint „sohasem viselte magán az erosebb gazdasági fejlődés impulzusát" s a pénzgazdaság gondolata Luthertől teljesen távol állott. Mindig korholta a kereskedelmet s közvetlenül küzdött annak zsidó alakja ellen. A kamatszedést valódi evang. okfejtéssel mindig elitélte és pedig negative; Máté 5. 40. v. szerint „szenvedjünk és adjunk" és positive: „jól tudom azt, hogy sokkal istenesebb volna emelni a földművelést, vagy a bányászatot." „Mert minden munkánk Isten javainak keresése és felhasználása." A világ az Isten világa, az mindenben és mindenütt Luther centrális gondolata. (Kuyper szerint is „a lutherizmus mindenütt egyházi és theol. jellegű maradt, míg a kálvinizmus a világi élet összes köreire reányomta praktikus bélyegét.) így hát Luther szellemi mozgalma megakadályozta a kapitalizmusnak Németországban való kifejlődését. Jelenkori felfogásunkkal azt sajnálhatjuk vagy nevethetjük. De hogy ez a felfogás a nép igazi javát szolgálja-e, oly kérdés, a melyre a találó feleletet Nietzsche adta meg azzal, hogy „oly időben élünk, a melynek kulturólete közel van ahoz, hogy saját eszközein megy tönkre." 5. a) A perifériáról ismét a centrumra térve vissza az állami és gazdasági viszonyok megvizsgálása után vessünk egy p'

1'«"·"* " ?ságra. Itt, a hol nem világhódításról van szó, hanem a hol a kedély érző élete jut kifejezésre, a testvér vallásfelekezettel szomben ismét csak a lutheránusságnak kell a pálmát átnyújtanunk. Annak megalapítói ismét csak saját egyházuk személyes ősképei. Kálvin házassága tiszteletot ós becsülést, Lutheré szeretetet követel. Kálvin családi élete lázas egyházi tevékenysége mellett teljesen háttérbe szorul, Luther családi állapota ellenben mint r napon való ház" tűnik fel előttünk. Kálvin is a házasságot a gyülekezetnek az Istenhez való viszonyával azonosítja, de az összehasonlítás indokai nem a benső szeretet, hanem a tisztaság és féltékenység. Lutherre nézve a házasélet „állás a többi állások fölött", sőt „Istennek legkedvesebb rózsakertje". Hol találunk mi ehez hasonlót Kálvinnál? b) Ezt a kertet legjobban díszítik, mint legkedvesebb „játszó madarak" a gyermekek. Bátran mondhatjuk, hogy a lutheránusság általában véve szereti a gyermekeket („kinderlieb") — Lutherek gyermekszobájától kezdve a maga dalaival Mathesius Herbergeren s Gerhardon és Scriver-en át föl Claudiusig és tovább. Mindenütt arra a meggyőződésre akadunk, a melynek Hermann Μ. oly gyöngéd kifejezést adott: „Freundlichere Namens find't man nicht, Denn so man Vater und Mutter spricht "