Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből
24 Imre Lajos. két elemből állott: egyik építő, a kultusz, a másik doctrinalis, a katechizáció. A kettő később összeolvadt, épugy mint az egyházi katechizáció tutajdonképen kultikus cselekvényből fejlődött ki. Ε periódus első intézkedése a családi istentiszteletre vonatkozólag az 1639. zsinat határozata, mely szerint „minden családban istentisztelet állittassék be, ahol még nincs, reggel ős este, és a gyermekek és cselédek taníttassanak (catechised) otthon a családfők által, melyről bizonyságot szerezzenek a lelkészek és presbyterek, minden család meglátogatása alkalmával." 1) Ezt tehát ugy kell elképzelni, hogy a családi istentisztelet után a családfő a gyermekeket és cselédeket tanította a kátéból. Először nézzük magának a családi istentiszteletnek formáját. Legteljesebben és legrészletesebben szabályozza ezt a Westminstert zsinat, melynek erre kiadott „Directory"-ja a következőket mondja ki: Érdekes maga a cim: „a kegyesség ápolása, egység fönntartása ős szakadás és megoszlás kikerülése céljából." Egyes pontjai röviden a következők: 1. Szükséges, hogy mindenki imádság és elmélkedés által hálát adjon Istennek, és erre a papok és a családfők kényszerítsék a népet (press). 2. A családi istentisztelet módjai: először ima és hálaadás különös tekintettel úgy Isten egyházának állapotára, mint a családnak és egyes tagjainak helyzetére. Aztán írás olvasás egyszerű katechizálással, hogy az együgyüek képesek legyenek résztvenni az istentiszteleten, megértsék az Írásokat, melyeket olvasnak; együttes istenes beszélgetés (godlie conferencis) a tagok nevelése céljából a legszentebb hitben, valamint figyelmeztetés és dorgálás igaz okok miatt azok által, a kiknek erre a családban tekintélyük van. 3. Amint a szent írások magyarázatának kötelessége és hivatása a lelkipásztor hivatásának egy fontos részét teszi, amit senki bármennyire képes is különben, nem vehet magára, hacsak arra Isten és saját egyháza illő módon el nem hivta, úgy minden családban, ahol olvasni tudó ember van, a szentirások olvasandók rendesen, és ajánlatos, hogy azután beszélgessenek és a beszélgetés során hasznos megjegyzéseket tegyenek afelől, amiket olvastak és hallottak . . . Mindenben a családfő a fő, a család bármelyik tagja tehet egy kérdést, hogy föltárhassa kételyeit. 4. Senki ez alól ne vonhassa ki magát. Ahol a családfő nem alkalmas, ott a lelkész, vagy egyháztanács jelöl ki embert más családból. 5. Méltatlan emberek ne tarthassanak családi istentiszteletet, mert az együgyűeket és állhatatlanokat félre viszik. 6. Minden család maga tartja, idegenek ne legyenek jelen. 7. «Bármilyen gyümölcsöző és eredményes volt is a különböző csa') Story: Church of Scotland. IV. k. A Edgar: church discipline 439. 1.
