Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

György J. dr.-tól: Hit és tudomány

226 Dr. György J. tulajdonságai a leglényegesebb emberi tulajdonságai. Amikor meghalunk, az élettel együtt ezeknek a tulajdonoknak az * elvesztése miatt szűnünk meg emberek lenni, Ε tulajdonok hiánya miatt nem ismeri el a jog jogképes személyekül azokat, akiknek az akarata és az értelme hiányzik Az Isten lényében is lényeges tulajdonúi tudjuk az akaratot, mely a világ jelenségfolyásában a mozgás, a cselekvés indítója s megtartó törvényadója; valamint az okos értelmet, — mely a mindenség erő és anyag összetételének s mozgásának bámulatos rendszerességében tükrözik. Azok a lényeges emberi megkülönböztető tulajdonságok tehát, melyek Istennek ez egyetemes tulajdonságaiban benne foglaltatnak, Istenhez tartozóknak mondandók. Következőleg az emberben a lélek a végtelen isteni szellem parányi részeként tekintendő. Ezekre az eredményekre vezet az egyszerű érzéki észlelet elemeinek a vizsgálata az észlelő alany szempontjából. Hasonló következtetésekre jutunk akkor is, ha az érzéki észleletnek nem alanyi, hanem tárgyi eleméből, — fölvett példánkban a szembe hatoló napsugarak ószleleti szerepének értelmezéséből — indulunk ki. b) A természetben. Azt könnyű volt megérteni, miképpen idéznek elő képet a napsugarak; mert hasonló anyagi folyamatokat ismerünk a fizikában. Ámde az észlelet szempontjából az anyagi változásokban is az a lényeges, amit azokban az ész valóban meglel. Mi az a napsugárban, amit az érzék, aztán az értelem, az ész fog fel? Az elszánt materialista ismét csak így felel: a napból kiáramló hő- és fényrezgések vegyi változásokból kisért rezgéseket idéznek elő a szemkamara-szerkezeten keresztül a fény felfogó idegvégződésekben. Ezek a rezgések és elváltozások továbbíthatnak a látási idegvezetékeken át az agy látóterületére. A látóterület agysejtjén látszatos összeköttetésben állanak más agyterületek más agysejtjeivel, így pl. a bőrfelületnek meleget és hideget érző sejtjeivel, valamint· az öntudat sejtjeivel. A látóterület agysejtjeiből szétfutó hálózaton át a fényt és meleget jelentő rezgések közlődnek a szomszédos sejtcsoportokkal, így nevezetesen a meleget érző, valamint az öntudati sejtekkel. A látási középpont is, a hőérző középpont is egy-egy rezgessort továbbít az öntudati középpontba és erre a napfeljöttét szemlélő egyén egyszerre látja a napot, érzi és képzeli annak melegét s tudja, hogy ő az, aki látja az elragadó képet s érzi a kellemes meleget. Ez mindenesetre elég tekervényes pálya ahhoz, hogy a rajta végig futó fizikai és kémiai benyomások útközben külön-