Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

György J. dr.-tól: Hit és tudomány

Hit és tudomány. 227 féle kellékekkel fölszerelten érjenek céljukhoz, — mint az útközben ásványi oldatokkal telítődő forrás vize. De nyomozzuk bár az inger pályáját és értelmet szerző célbafutását akármily aprólékos részletességgel, semmi anyagi alakulásban vagy mozgásban nyomára sem akadhatunk éppen annak, ami a napsugár hatását értelmesen, tudatosan minősíti. Mi lehet az anyagi változások és mozgások között az, ami arról értesít, hogy a sugarak a napból erednek, hogy a bennünk támadó képnek a nap a külső oka? Mi az, aminél fogva tudjuk a fölénk sugárzó fölkelő napról, hogy annak ragyogó és meleg a fénye? Mert hisz άζ idegsejteket csupán rezgések ós vegyi változások érik; ezek azonban egészen más dolgok, mint a fény ős meleg. A rezgés mozgás, a vegyi hatás anyagátalakulás; de egyik sem minőség. Holott mi minőségként látunk fényt és érzünk meleget. Hogy lehet ez ? A testünket és idegrendszerünket alkotó sejtek milliárdjainak a szerves élet fejlődésében százezred-évekre visszanyúló tapasztalása-e az, hogy a nap sugárzása meleg és fényes, ellenben egy bazalttömbó például hideg ős sötét? Mondjuk, hogy a testünket fölépítő sejtek a környezethez való hosszú, önfenntartó alkalmazkodás útján ismertek meg különféle természeti minőségeket és jelenségeket s ez ismereteket magukkal hozták belénk. Ámde, ha ezt a képzelgős föltevést el is fogadjuk, azzal csak hátrább toljuk az előttünk álló akadályt anélkül, hogy a nehézség jellegén bármit is változtattunk volna. Azért, ha teljesen föl nem adjuk a reményt, hogy az észlelet mibenlétét megérthessük, akkor az észlelet értelmi elemeinek külvilági alapjáúl el kell fogadnunk az ingert indító természeti jelenségben olyasvalaminek a jelentétől, ami az általa előidézett következménnyel tulajdonságaiban egyezik. Értelmi következményt értelmi oknak kell előidéznie. Noha a lelki jelentést az anyagias idegfolyamathoz az észlelő adja, mégis a jelentós adására is csak az indíthat, amiben magában is jelentés van. Más szavakkal: a napsugarak hatása és a napnak e hatás által előidézett képe — mint értelmi kép - csak olyan föltétel mellett juthat be okos öntudatunkba, ha foglaltatik benne valami, ami az ember értelmes lelki tulajdonaival azonos lónyegű. Hasonlóképpen bármi más természeti tünemény észlelésének az elemzése meggyőzheti az anyagelvű kutatót, hogy a fizikai jelenségekben és e jelenségeket előidéző tárgyakban, — éppen azért, mert e jelenségek és tárgyak értelemmel bíró lények által észlelhetők, — valami olyan lényeges, bár testileg érzékelhetlen alkotó rész van, mely a mi öntudatunkból csak megjelenési formájában, de nem tartalma mineműsőgóben különbözik. Egyfelől a világon bárhol található legkülönfélébb dol14*