Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

György J. dr.-tól: Hit és tudomány

202 Dr. György J. földi öntudatának a fonala meg nem szakad, akkor rá nézve épp az lenne a legnagyobb oktalanság, hogy az életét az igazságért eldobja. Mert, ha az igazságot az élete megmentéseért mások előtt meg is tagadja, a saját öntudatára nézve mégis csak az marad, ami volt. Ellenben, ha az eletét tagadja meg, akkor többé az δ számára, mint érzéki lényre nézve egyáltalán nem létezik az igazság. Már pedig el nem képzelhető az, hogy éppen azok, akik egyebekben e világ legrejtelmesebbjelenségeiről a leghelyesebb fölfogással bírnak, ebben az egyben saját vesztükre, a leghelytelenebb nézetet követnék. Ennélfogva az igazság vértanúinak vértanúságát bizonyságúl kell elfogadnunk arra, hogy nemcsak a hit, de a tudás hívei előtt is az igazság és a boldogság nem csupán legfőbb életcélt, hanem egyszersmind olyan életcélt is képeznek, mely a földi élet keskeny korlátain túlterjedő elévülhetlen értékkel bír. Különbség a létcél vallásos és tudományos felfogása között. Ámde mikor a tudomány és a vallás szerinti életcélnak ezt a közösségét ekként megállapítjuk, akkor egyszersmind a tudományos és vallásos létcél közötti különbségre is rá kell mutatnunk. Röviden azt mondhatnók, hogy a vallásban a boldogságból következik az igazság; ellenben a tudományban az igazságból következik a boldogság. Ez a különbség magában rejti a hit és tudomány egész lényének minden külön sajátosságát. Itt azonban, kizárólag a célbeli különbségek megértése érdekében, csak . pár legkiemelkedőbb vonást vázolhatunk. A vallásban az igazság az üdv igazsága. A hívőt az üdv bizonyossága a lelki újjászületésnek, egy új világ látásának a bűvöletével lepi meg. Jézus fölött a megkeresztelkedésekor megnyilatkozik az ég ; a Lélek rászáll fehér galamb alakjában és szózat hallatszik, mely ezt mondja: Ez az én szerelmes fiam! És Jézus azóta hirdette Isten fiaként az evangéliomot. Saulnak a Damaszkusz fele vezető úton egyszerre fényes, megrendítően fönséges látomásban jelenik meg a Krisztus és azóta lett Saulból Pál, azóta nyíltak meg Pálnak a lelki szemei; azóta lett ő a keresztyénség kegyetlen üldözőjéből annak legnagyobb, megigazulásra vezető kalauzává. Buddhát hét évvel családi otthona elhagyása után, a Bodhi fa alatt egyszerre éri a megvilágosodás. Ε megvilágosodás világossága mellett egyszerre látja meg a kapcsolatot a szenvedés, a rossz minden oka és következménye között; egyszerre látja meg minden földi baj kezdetét és végét. Ennek a megvilágosodásnak a fénye áradott aztán szét száz meg száz