Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Schneller István dr.-tól: Jézus messiási tudatának kialakulása

192 Dr. Schneller István. Mindezek után — tudva azt, hogy Jézus maga mily vonatkozásban használta az ember fia nevét: felvethetjük azt a vitatott kérdést, hogy miképpen jutott e névre, honnan vette azt. Az exegeták két forrásra utalnak: Dániel 7, t

3 és a 8-ik zsoltárra. Ez utóbbit fogadja el Delitzsch, Kahnis stb. az előbbi mellett a legtöbb exegeták Meyer stb. A VIII. zsoltár Isten dicsőítő, néki hálát adó hymnus. Látja Isten dicsőségét, méltóságát a természetben, a világban ós a világ fölött — elragadtatással: s ime mind ennél nagyobb méltóság és isteni dicsőség van az emberben! e parányi lényben! Csak kevéssel csekélyebb a méltóság és dicsőség az emberben, mint Istenben. Ezért is Ura ő a természetnek, a világnak. Ezért is hála Istennek. S van még egy másik ellentét e zsoltárban ! Ez emberek a titánok módjára Isten ellen fellázadnak, őt háborgatják, mint ellenségek, mint boszúállók fenyegetik Isten népét: S Isten nem az izraeliták férfias hadi erejére tamászkodik; hanem a kisdedek és csecsemőknek ad hatalmat s e hatalommal vet véget az ellenségnek, a boszúállásnak. A bámulatos nagy hadi készlettel s a seregek vakmerő tömegével szemben támaszkodik Istennek országa azokra, kik a kisdedek és csecsemők közvetlenségével és bizalmával fordulnak az Istenhez. Ebben a közvetlenségben, őszinteségben és odaadó bizalomban rejlik az országnak ereje!! Ε gondolatok kétségen kívül krisztusi gondolatok. Éppen a hegyi beszéd, Jézus legmeghatóbb beszédje e gondolatokat tükrözteti vissza. Az ember több mint a liliom, több mint a madársereg: ós éppen azok, kik szellem szerint szegények, kik szerények, kik tisztaszivűek (közvetlenül megnyilatkozók): 1, ,

a. Az ember fia a távollevőket is látja. Nem csuda, mivel δ az éggel folytonos kapcsolatban áll. Az égből reá és róla az égbe szállanak fel — le az angyalok. 3,

1

S. A földön, az emberekkel újjászületésükkor történőket meg nem értik: mennyivel kevésbé értik meg az égieket, nevezetesen azt, hogy az ember fia az égben van; s csak azért szállhatott fel az égbe, mivel onnan jött. 6, J

2. Oda megy fel, ahol e földi léte előtt volt. Ε helyek mind egészen jól illenek a jánosi értelemben vett exlusiv istenfiúságra ; de éppenséggel sem az emberfiúságra, mint éppen ennek tagadásai. — János evangéliomában nem a soterián, hanem a „soter

u-en fekszik a hangsúly és pedig kosmikus szempontból is. — A doketismus a jánosi evangéliomnak természetes gyümölcse Ezzel merő ellenkezésben áll az a nagyon figyelemreméltó igaz gondolat, mely 5, ,,-ben nyer kifejezést. Ε helyen a szerző arról, hogy Isten Krisztusnak megadta az Ítélkezésre a teljhatalmat és ezt azzal indokolja „Jri νίϋς άν&οώπου έατίν"; vagyis más szóval Ítélkezni igazságosan csak az képes, aki a másiknak lelkébe teljesen bele tudja magát helyezni, aki az emberrel egylényegü. Mert Krisztus ember, azért δ a hivatott, igazságos bíró. — Helyes: de a jánosi evangéliom szellemével e gondolat nem egyezik.