Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Schneller István dr.-tól: Jézus messiási tudatának kialakulása

Jézus messiási tudatának kialakulása. 193 öröklik a földet, a menyországot és látják az Istent Mt. 5, 3. 4. 8 és 6,24 ff· A gyermekeket hívja magához Jézus s bennük, az ő érzeletükben látja a menyország hivatott polgárait. Az emberi fönség szemben a^természettel és másrészt a kisdedek és csecsemők közvetlensége és odaadó bizalma, vagyis az egyszerű és szerény ember érzülete és éppen ennek végső győzelme — szemben a sokszínben tündöklő, ural­kodni vágyó, tülekedő, mindent tudó indulatos és végre is tönkremenő emberek Krisztusnak tényleg alapgondolatai. Jézus lelke alaphangulatával tényleg egészen egybeforr e zsoltárnak hangulata. S hogy Jézus minden nemzetiségű és társadalmi állású tülekedőkkel szemben semmi más mint igaz ember kívánt lenni s feltűnni, s hogy ez volt a hivatása ós munkássága alapgondolata: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Pál apostol, az ő legigazabb tanítványa — Krisztusban is az embert, az igaz embert látta, aki szembe helyezkedett az első, érzéki, tülekedő, csakis önmagát még Istennel szemben is érvényesíteni kivánó, tehát bűnös, χοΐχός (ίνΰρωιιος-szal, ő mint ΰεντερος 'Λδάμ — a jrpwTOg-szal. S ha Jézus önmagát „ember"-nek nevezte volna a zsidó stb.-vel szemben: úgy egészen nyugodtan a zsoltár e helye mellett megállapodhatnánk. így azonban 6 önmagát ember fiának nevezte, és pedig éppen e fiúságon van az él. A zsol­tárban az ember fia előfordul: de nincs azon semmiféle hangsúly, az ott csakis a parallelismus membrorum-nak kedvéért van s nem jelent semmi egyebet ós pedig minden célzat nélkül, mint embert. Lássuk, hogy megvan-e az él, s így a vonatkozás Krisz­tusnak sajátos hivatására a másik ó-testamentomi helyen ? Dániel próféta álmában látja, amint az égnek négy szele által felkorbácsolt tengerből egymás után négy egymástól különböző állat száll ki. Ismert állatokhoz hasonlított a három első: az egyik egy oroszlánhoz, a második egy medvéhez, a harmadik egy párduchoz : de a negyedik az összes állatok­tól egészen különböző volt: nagy vasfogakkal, 10 szarvval stb. — lábaival pedig eltapodta a többi állatokat. Ekkor jelenik meg Isten és pedig Ítélkezésre, hófehér ruhában, gyapotfehér hajzattal, kocsin, melynek kerekei égő tűz, melynek széke tűzláng vala. — Előtte tűzár folyik, szám­talan szolgák szolgálják. A törvénykezés megalakul, az ítélet könyvei megnyílnak: a negyedik állat megsemmisül, tűznek lesz martaléka; a többi állatok hatalma csak ideiglenes! Ε rettentő ítélet lángoló tüzes képe egyszerre változik. Az ember fiához hasonló alak az ég felhőin közeledik az ős agghoz, s Isten néki adja a hatalmat, a dicsőséget ős a Theol. Szaklap. II, éyf. 13

Next

/
Thumbnails
Contents