Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Schneller István dr.-tól: Jézus messiási tudatának kialakulása
Jézus messiási tudatának kialakulása. 179 Ε gondolatnak felelnek meg teljesen Krisztus további szavai, σΰρξ és αίμα, tehát az ember a maga érzékisógében, a végességben mozgó gondolkozásában, okoskodásában ide el nem jut; csakis az emberben működő isteni: ez az, a mi kijelentésszerűleg ( αηοκαλνπτειν) fölfödi azt, ami tulajdonképpen az embernek Isten által ós Istenre való teremtetésóvel megvan, el van rejtve, az embernek lelkében. Az isteni célgondolat, a jobb Én, csakis ez vezet az érzéki fölé s nyitja meg Istennek szívét, úgy hogy az ember benne látja az atyát végtelen szeretetével. Ide pillantott be Péter e vallomást téve. Jézus pedig vonja tovább a logikai következményt. Ε vallomás egy új εκκλησία alapja, sziklája. 1) A Hades ajtai bezúzódnak, Isten országának, az εκκλησία-nak kulcsai, melyek a farizeusok és írástudók kezeiben voltak, s melyekkel beengedték, kizárták bűne;k mértéke szerint az embereket: ezek hasznavehetetlenek! Új épület, test emelkedik fel, melynek sarkköve — feje Krisztus, melynek téglái, tagjai mind azok, kik Krisztust úgy fogják fel, amint azt most Péter tette, úgy hogy kulcsra, mely ez épületbe bevezetne, külső feltételre, amely e test tagjává teszi az embert — szükség nincs. A bűn e hitben meg van bocsátva, e hit nélkül fennmarad. Az atyaságnak, a fiúságnak, tehát a szeretetnek elvén, amely vagy megvan az emberben, vagy nincs meg, abban nyugszik az Isten országban való létnek vagy nem létnek a kérdése ! Hogy ez a hatalom nem Péternek szól, hanem a Péter hitét képviselőnek: ezt világosan mutatja Mt. 18, l 8, ahol is v. 15 a testvérek, tehát általában Isten országa valóságos tagjai bírják e kötés és oldásnak a jogát; bizonyítja azonfölül a 16. valamint a 18. fejezetnek folytatása. Mintha Jézus maga akarná mondani, hogy nem Péternek, hanem hitének szól; mivel Péter magában véve, bár neve sziklára utal — mégis bizony könnyen visszaesik az érzéki, a nemzeti ') Ε πέτρα szava a maga találó vonatkozásával Πέτοος-\ιοζ tlinik fel. Ε gyanú azonban eloszlik, mivel Jézus kedvenc tanítványait részben már első látásakor, (így Ján. 1, 4 J) részben akkor, midőn apostoli hivatásuk magaslatára emeli, (Mc. 3,,,) szellemüket jellemző melléknévvel, appellativumma! látja el. így János szerint Jézus Simont első látásakor már Κηψΰς-nak (i ΐρμηνινίται Πέτρος) nevezi el, Náthánaelt pd. άληβώς ίοραηλ(ιτης·Τϊβ\:\ Marcus evangélioma szerint pedig a jelzett körülmények közt Simont Πέτρος-nak, Jakab és János testvéreket pedig vlol βροττης-τιβί héber nyelven: Bené-regesch, aramaei nyelven: boené-regesch. így került az új-testamentomi görög szövegbe. Ιϊοανηο} ές, δίοτι víoi βροντής). Nem vitatkozunk a fölött, hogy mikor nevezte el Simont Jézus Petrosnak: annyi azonban áll, hogy a helyzetet véve leginkább talál a Mátéi helyzet az elnevezéshez. Simon Jézust Krisztusnak nevezi el, mondja őt Krisztusnak. ,.Σν ιϊ ι'χριστός": Jézus pedig Simont Petrosnak: Σν el Πέτρος. Krisztus működésének alapköve, sziklája, az ó általa alapított ország megértésének és tagságának feltétele: Péter ezen vallomása. 13*
