Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Könyvismertetés - Vincze Sándortól: A gyermek vallása

154 Könyvismertetés. a vallástanítás csak egyik része a vallásos nevelésnek, melyet azonban értékessé nem az tesz, ha élő lexikonokat produkál, hanem, ha eminenter nevelés. A vallásos nevelés anyagának rendszere cím alatt (86—90. o.) tömör és jellemző előadásban tünteti fel a ker. hitrendszer egyes fázisainak kialakulását. Vizsgálatának eredményét így foglalja össze : „Vizsgáltuk, hogy a vallásos nevelés célja hogyan valósult meg egyes korokban és láttunk három fokot. Az érzéki tendencia fokán a Jézus személyéről és életének eseményeiről indul meg a mytholőgizálás ; e kor a csodás történetek és mythosok kora. Az értelmi tendencia teljes kifejlődésében a keresztyénség a sociális körbe lép be, egyházat alkot, hitrendszert képez ki és csodálatraméltó lelkesedéssel veti bele magát ennek propagálásába sociális kategóriák (állam, szerzetrendek), intézmények (iskolák) és egyének által (tudományostéren). A harmadik az önérték foka, hol rájut a keresztyénség lényegének, az önmagában értékes személyiségnek tudatára, innen nézi, sőt értékeli a symbolumokat a bennük rejlő jelentés, a társadalmi intézményeket a bennük megnyilvánuló elv szerint. Mindez tehát nemcsak a keresztyónségnek, hanem az emberiségnek története, az értékelő és folytonos fejlődésének menete, mely a vallásos nevelés anyagának leghelyesebb rendszerét is látszik adni épen azért, mert a gyermek fejlődő szellemiségével megegyezik (90. o.)

a. Az anyag beosztására vonatkozó főbb nézeteket ismertetve, Paulsen ős Pfleiderer nézetéhez csatlakozik, hogy t. i. ebben a történelmi szempont legyen az irányadó. Nem tesz különbséget a család és az iskola vallásos nevelése között s ehhez képest a tananyagot így osztja be: a) mesék kora, a 3—4 évben inkább állatmesék, a 4-5. évben népmesék, hősmondák, népregék, melyekben egy személyiségben nyilvánuljon meg az erkölcsi tanulság; b) az ószövetségi fok (népiskola I —

III.): első évben népmesei jellegű elbeszélések összefüggés nélkül egy személyiség kidomborításával, második évben a világ teremtéséről, pusztai szervezkedésről stb. szóló elbeszélések vallásos theológiai hátterünkkel, harmadik évben pedig próféták, királyok következnek, c) Az újszövetségi fok (népiskola IV—VI.) első évben adja Jézus életét Péter vallomásáig, második évben Jézus paraboláit és beszédeit, harmadik évben Jézus életét egészen az előbbiek ismétlésével és az apostolok működésének megemlítésével. Ε három kor az érzéki tendencia fokát és az átmenetet képviseli. Az értelmi tendencia fokának első kora a gyermek hőskora, anyaga a ker. egyház története a reformációig jellemrajzok alakjában, hol az u. n. eretnekségek története sem elvetendő. A második a sociális korszak, anyaga a ker. egyház mint egység. Az előbbiek áttekintése után az egyház története a reformációtól, szervezete, jelentősége, sákramentomai. Ez a konfirmáció kora, melyet Paulsen is a 15 - 16. évre kíván helyezni. Az észtendencia korának első fokán tárgyaljuk a vallástörténelmet, melynek eredményeképen