Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót nevelés történetéből

98 Imre Lajos. A előszó végével maga a káté kezdődik meg. Szerkezete a következő: a prologus így foglalja össze a káté célját (általában); megmutatni, mennyire szükséges a ker. embernek ismerni a maga nyomorúságos állapotát, és Isten nagy jóságát vele szemben, s mindent, ami keresztyénségéhez tartozik. Ez a gondolat az ember nyomorúságáról s vele szemben Isten kegyelméről képezi az egész káté alapgondo­latát s vele meghatározza logikai menetét is. Három főrészre oszlik. Az első szól a törvényről, alapgondolata felmutatni, hogy bűnösök vagyunk; a másik a credó alapján a hitről, föltárván a szabadító kegyelmet, a harmadik e kegyelem elsajátítását két részben, egyik a kegyelom objectiv eszközeit, a sa&ramentumokat, másik a subjectiv eszközt, az imád­ságot fejtegeti. Lássuk most az egyes részeket. I. A törvény fejtegetéséhez bevezetőül négy kérdésre felel: 1. Mi a törvény? Itt a zsidó törvénnyel, mely tételes, szembehelyezi a Jézus törvényét, mely Isten szerető akara­tának betöltése. 2. Hogyan kell megtartani ? Minden részletét kivétel nélkül, azokért a jutalmakért, melyek hozzája fűződnek, s melyek között legnagyobb Isten szeretete: kitartó tűréssel az egész életben. 3. A büntetések, melyek hozzája fűződnek, Isten átka, csapások, a szív megkeményítése, mindenek fölött, az örök kárhozat. 4. A jutalmak pedig: gazdagság, vagyon, jólét, bölcsesség, kegyelem stb. mindenek fölött örök üdvösség. — A parancsolatok részletes magyarázata követ­kezik ezután. Talán igen is hosszúra nyúlik elmondásuk, habár vázlatosan is, mégis jellemző és érdekes voltuk ment­ségül szolgálhat a hosszúságért. Ezek nélkül a káté érthetetlen, ez egész általunk végzett munka hiábanvaló volna. Az első parancsolat') summája hit, remény és szeretet Isten iránt. Vetnek ez ellen a következők: akik nem félik és hiszik az Istent ezek az eretnekek, kik félremagyarázzák az írást, uj, hamis véleményeket táplálnak és követnek, saját bölcsessé­gükben, és nem Istenben reménykednek. Vetnek ellene, kik kétségbeesnek, bálványt imádnak, akár szellemi (gazdagság, élvezet család kedvesebb előttük, mint Isten), akár anyagi (bálványokat isteni tisztelettel illetnek) értelemben. Vétnek akik boszorkánypört indítnak, a chiromanták („a boszorkány­pört isten is megtiltotta" Levit. XIX: 31), akik égtájaktól szerencsétlen napoktól félnek ; bűn ez ellen az elbizakodás a szerencsében, zúgolódás a szenvedések között. A képek, ') A parancsolatok itt adott beosztása eltér a nálunk szokott rendtől és a kath. szokás szerint a Deuteron V: 6—21 vv. után van felvéve. Eszerint a felosztás a következő lesz : I: 6-10; II : 11 ; III: 12-15; IV : 16 ; V : 17; VI: 18; VII: 19; VIII: 20; IX: 21 a. X: 21 b. — Hogy a beosztás indoka mi r nem tartozik ide ; gyakorlatilag a X. parancsolat kettészakitása indokolatlan és helytelen.

Next

/
Thumbnails
Contents