Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót nevelés történetéből
98 Imre Lajos. A előszó végével maga a káté kezdődik meg. Szerkezete a következő: a prologus így foglalja össze a káté célját (általában); megmutatni, mennyire szükséges a ker. embernek ismerni a maga nyomorúságos állapotát, és Isten nagy jóságát vele szemben, s mindent, ami keresztyénségéhez tartozik. Ez a gondolat az ember nyomorúságáról s vele szemben Isten kegyelméről képezi az egész káté alapgondolatát s vele meghatározza logikai menetét is. Három főrészre oszlik. Az első szól a törvényről, alapgondolata felmutatni, hogy bűnösök vagyunk; a másik a credó alapján a hitről, föltárván a szabadító kegyelmet, a harmadik e kegyelem elsajátítását két részben, egyik a kegyelom objectiv eszközeit, a sa&ramentumokat, másik a subjectiv eszközt, az imádságot fejtegeti. Lássuk most az egyes részeket. I. A törvény fejtegetéséhez bevezetőül négy kérdésre felel: 1. Mi a törvény? Itt a zsidó törvénnyel, mely tételes, szembehelyezi a Jézus törvényét, mely Isten szerető akaratának betöltése. 2. Hogyan kell megtartani ? Minden részletét kivétel nélkül, azokért a jutalmakért, melyek hozzája fűződnek, s melyek között legnagyobb Isten szeretete: kitartó tűréssel az egész életben. 3. A büntetések, melyek hozzája fűződnek, Isten átka, csapások, a szív megkeményítése, mindenek fölött, az örök kárhozat. 4. A jutalmak pedig: gazdagság, vagyon, jólét, bölcsesség, kegyelem stb. mindenek fölött örök üdvösség. — A parancsolatok részletes magyarázata következik ezután. Talán igen is hosszúra nyúlik elmondásuk, habár vázlatosan is, mégis jellemző és érdekes voltuk mentségül szolgálhat a hosszúságért. Ezek nélkül a káté érthetetlen, ez egész általunk végzett munka hiábanvaló volna. Az első parancsolat') summája hit, remény és szeretet Isten iránt. Vetnek ez ellen a következők: akik nem félik és hiszik az Istent ezek az eretnekek, kik félremagyarázzák az írást, uj, hamis véleményeket táplálnak és követnek, saját bölcsességükben, és nem Istenben reménykednek. Vetnek ellene, kik kétségbeesnek, bálványt imádnak, akár szellemi (gazdagság, élvezet család kedvesebb előttük, mint Isten), akár anyagi (bálványokat isteni tisztelettel illetnek) értelemben. Vétnek akik boszorkánypört indítnak, a chiromanták („a boszorkánypört isten is megtiltotta" Levit. XIX: 31), akik égtájaktól szerencsétlen napoktól félnek ; bűn ez ellen az elbizakodás a szerencsében, zúgolódás a szenvedések között. A képek, ') A parancsolatok itt adott beosztása eltér a nálunk szokott rendtől és a kath. szokás szerint a Deuteron V: 6—21 vv. után van felvéve. Eszerint a felosztás a következő lesz : I: 6-10; II : 11 ; III: 12-15; IV : 16 ; V : 17; VI: 18; VII: 19; VIII: 20; IX: 21 a. X: 21 b. — Hogy a beosztás indoka mi r nem tartozik ide ; gyakorlatilag a X. parancsolat kettészakitása indokolatlan és helytelen.