Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Lapszemle - Raffay Sándortól: Zeitschrift f. d. wiss. Theologie

Lapszemle. Preuschen Ε. dr. Zeitschrift für die neutest. Wissenschaft und die Kunde des Urchristentums 1912, 1—3. Preuschen lapja mindig gazdag volt tanulságos és a tudo­mányt fejlesztő cikkekben. De különösen érdekes a tárgyak meg­választásában és csoportosításában, amivel szinte önkéntelenül is a maga részére hódítja teljes és osztatlan érdeklődésünket. Idei évfolyamának eddig megjelent három számában ismét értékes cikkeket találunk. Az első cikkben Reitzenstein R. (Freiburg i. B.) Religions­geschichte und Eschatologie cim alatt Schweitzer Albertnek a „Geschichte der Paulinischen Forschung von der Reformation bis auf die Gegenwart cimü most megjelent munkájának VII. fejeze­tével polemizál. Ε fejezet Pál apostol theologiájának vallástör­téneti megvilágításával foglalkozik. A cikk merőben csak a részlet­kérdések iránt érdeklődő szakembert illeti. A cikkel polemikus természete miatt igen hosszadalmasan kellene foglalkoznunk, azért inkább csak elolvasására hívjuk fel a systematikusok figyelmét. Stötten Willy (Gerstungen) Gnostische Parallelen zu den Oden Salomes cimü tanulmányával egy régóta folyó tanulmányciklust egészít ki, amelyhez a következő számokban hozzászól még Brüsten Ch. (Montanban) Quelques observations on les Odes de Solomon, cimü kiegészítő illetőleg helyreigazító tanulmányában. Igen érdekes Koch Hugó (München) Tertullian und der römische Presbyter Florinus cimü cikke, amelynek egyik főtétele, hogy a nyugati keresztyénség nagy dogmatikusa s általában egyik leg­nagyobb theologusa, a nyugat Origenese Tertullianus sohasem volt pap, hanem laikus és mint ilyen állott a katechumcnátus élén. Ez állítását sok érdekes történeti adattal, de még több s ellenmondást nem tűrő kijelentéssel támogatja, amely kijelentések értékét ép az adja meg, hogy magától Tertullianustól származnak. Viszont azonban igen nyomós érvekkel támadja a szerző Kastner amaz állítását, hogy Tertullianus azonos a római Florinussal. Kastner Κ. (Bpesten) nem is marad adós a felelettel, hanem már a második számban védelmezi állításait s „ Zur Kontroverse über den angeblichen Ketzer Florinus" címen azt fejtegeti, hogy nem a név azonossága vagy hasonlósága (Quintus Septinius Florens Tertullianus), hanem komoly érvek vagy megszívlelendő való­színűségek kényszeritették őt e kőt ember azonosságának felvé­telére. Elismeri azonban, hogy ez a kérdés még nagyon is vitatható. Nestle W. (Stuttgart) „Wer nicht mit mir ist. der ist wider mich " cimen a Mk. 9 4 0, Lk. 9 5 0 és Mt. 12 30) Lk. 11 2 3-ben tehát négy ízben, de nem egyforma értelemben előforduló kijelentés

Next

/
Thumbnails
Contents