Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

T. S.: Zsinati előmunkálatok

Zsinati előmunkálatok. Hosszas készülődés után az idei egyetemes gyűlés végre megállapodott abban, hogy a jövő 1913. évre Ő Felségétől a zsinattartás engedélyét kikéri. Nincs és mint tudományos folyóiratnak nem is lehet szavunk sem az előkészületek zökkenös menetéhez, sem a zsinat ellenzőinek és pártolóinak állásfoglalásához, bennünket csakis az az anyag érdekel, amely „zsinati előmunkálatok", illetőleg „Javaslat" néven napvilágra került. Pár rövid észrevételt ezekre kell tennünk. Magának a munkálatnak hivatalos cime: „Módosító javaslat az egyházalkotmányhoz". Hozzá csatlakozik az a „Törvényjavaslat", amely Budapest székesfővárosi evang. egyházközségről szól. Teljesen magában álló eset, hogy egy város egyházközségeiről külön országos törvény intézkedjék. Egyházjogi szempontból nem tartjuk szerencsésnek ezt az intézkedést, mert ilyen módon Pozsony, Mezőberény stb. egyházközségeiről is alkothatnánk törvényeket. Nézetünk szerint az E. A. 31. §. nem nyújt elegendő alapot arra, hogy a Budapesten alakulásakor egységes, de később 1837-ben német és magyar-tót, majd 1859-ben német, magyar és tót gyülekezetekre szétvált egyházközséget most zsinati törvénnyel egyesülésre vagy egybeolvadásra kényszerithessük. Ha (egészen helyesen) a „nyelvek szerint való elnevezés meg nem engedtetik", akkor ennek a rendelkezésnek a megtartására csakis a német és magyar egyházközségek kötelezendők, mint a melyek régi elnevezéseiket máig megtartották, mig a tót egyház magát ma már kerepesi úti illetőleg Rákóczi úti egyháznak nevezi. Jogilag a székesfővárosi egyházközségeket egyesülésre kényszeríteni nem lehet. Más kérdés ezeknek az egyházközségeknek önkéntes testvéries egyesülése akár a közös kormányzás, akár a belmissziós, akár a gazdasági vagy kulturális munka végzése dolgában. Hogy ez